Logikai torzítások
Szerző: Bene Máté

Miközben végtelen rendívül kellemes és hasznos terápiás vagy mozgásos irányzat áll rendelkezésünkre, ezek működési elveinek magyarázataként rengeteg hibás érvelés, elferdített kutatásértelmezés, és ebből adódó általános tévedés van jelen a fitness világában. Ezzel a rövid cikkel – a leggyakoribb logikai torzításokra rávilágítva  – szeretnék segítséget adni annak a felismerésében, ha valaki butaságokkal akar etetni – ahelyett, hogy a valós hatásmechanizmusokat, valódi eredményeket ismerhetnénk meg.

Tömören végigmegyek pár jellemző érvelési hibán és logikai torzításon, majd mutatok egy modellt arra, hogyan könnyű elválasztani a jól hangzó promót vagy szakmai maszlagot – és az ezt igazolni célzó hibás érvelést – a valódi, stabil lábakkal rendelkező tudástól – hiszen jól célozni, a módszereinek tényleg jól a vendéghez / beteghez igazítani ilyenkor tudjuk megfelelően.

Olvasási idő: 5,25 perc.

1. Argumentum ad populum
– azért igaz, mert mindenki így csinálja:

 

Ha azt mondom, hogy van egy terület, aminek éves nemzetközi konferenciája van, sok híres ember is megjelenik ott, színvonalas és meggyőző előadások hangzanak el, és több ezer ember teljes biztonsággal elfogadja amit tanítanak, akkor inkább valósnak, vagy inkább tévesnek tippelnéd az ott elhagzottakat?

Igaznak?
Hiba lenne…
A Lapos Föld Társaságról beszéltem.

Hogy számos országban sok ezer ember épp valamilyen összeesküvés elmélet, bigott vallásosság, vagy milyen egyéb okból vet el minden nyilvánvaló bizonyítékot arra nézve, hogy a Föld gömbölyű, az változó. Egy közös: a hitük Föld laposságában megingathatatlan és minden ellenérv csak erősíti azt.

logikai torzítások

Amire ebből ki akarok lyukadni:

 

Az, hogy valamiben sokan hisznek – nagyjából semmit nem jelent.

 

Gondolj erre amikor valaki azzal érvel, hogy végiggurulni egy polifoamdarabon felszaggatja a miofasciális letapadásokat – bármit is értsenek ezek alatt a letapadások alatt – hiszen már szinte mindenki használja és elfogadja ezt a módszert.

AZONBAN A KÖNYÖRTELEN TÉNYEK – A KELLEMES HITEK HELYETT: 

A hengerről jelenleg tényszerűen azt tudjuk – bármennyire is ellenkezik a populáris hitekkel, “fitness vallásokkal”,
és “összeesküvés elmélet” szintű elképzelésekkel
– a következő:

  • Sok ember érez kedvező hatásokat hengerezéskor.
  • Sok ember nem érez kedvező hatásokat hengerezéskor.
  • A hatása rövid távú és inkonzisztens – hosszú távú eredmények nem kimutathatók.
  • Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza a hatását.
    A hatások hátterében állhat:
    – a mechanoreceptorok és a proprioceptorok ingerlése
    – a sejtközi folyadékra gyakorolt hatás
    – DNIC analgézia
    – relaxáció /placébó / elvárások szerepe
  • NEM “release”-el semmiféle szövetet
    – konkrétabban fogalmazva: nem szabadítja fel a fascia letapadásait, nem oldja fel az izomletapadásokat, nem “oldja fel” a hegszövetet
  • A hengerezés hatása a statikus stretchinghez tűnik hasonlónak.
  • Ez a hatás minimális – gyakran nem éri el a szignifikánsnak mondható szintet – és valószínűtlen, hogy hosszú távú lehet.
  • Negatív hatásai jellemzően nincsenek
    ( leszámítva a ‘hengerfüggőség” kialakulását, és az irreális elvárásokból származó esetleges veszteséget)

 

2. Anekdotikus bizonyíték:

-amikor jól hangzik az egyszerű mese,
csak épp limitált köze van a tényekhez.

Vajon mi a hiba következő érvelésben:

“Az egyik ismerősöm csontkovácsnál járt, és elmúlt a derékfájása.
A csontkovács EZÉRT biztosan helyre tudja tenni a csigolyákat, EZÉRT hasznos a derékfájás esetén.”

Bár a saját tapasztalatok nagyon hasznos információforrások egy állítás vagy jelenség valódiságának eldöntésében, de önmagukban és kiragadott jelleggel nem bírnak sem bizonyító erővel, és nem zárják ki az állítás ellentétét.

Az az idős hölgy, aki 98 éves koráig dohányzott, és végig kitűnő egészségnek örvendett,
abszolút nem bizonyíték a dohányzás ártalmatlanságára.

Sajnos mégis sokan érvelnek így a fitness világában – azok között is, akik tanítanak
– erősen rossz példát mutatva így a szakma számára.

A hiteles érvelés szintjén ha nem tudod egyértelműen bizonyítani, hogy mindenki más is pont ugyanazt tapasztaja mint te – vagy akikre hivatkozol – ha nem egyértelmű, hogy bármilyen oki kapcsolat van a két történés között, akkor általános érvényű kijelentést tenni az adott kérdést illetően nem más, mint szín tiszta butaság vagy félrevezetés…

…nem mellesleg érdemi alapot sem ad mások eltérő tapasztalatainak a megkérdőjelezésére sem.

anekdotikus bizonyíték

A példában szereplő csontkovács például számos változót mozgat:

  • hisz benne a vendég, aminek óriási szerepe van a fájdalomélmény megváltoztatásában.
  • az ízületi felszínek távolítása jelentős stressz okoz, ami a szimpatikus tónusfokozódás miatt rövid távon szinte mindig
    csökkenti a fájdalmat
  • a testi érintés érzékeny receptorokat ingerel, ami megint belenyúl a fájdalomélmény szabályozásába.
  • befolyásolja a temporális szummációt,
  • stb…

Abszlút és egyértelműen lehetséges, hogy jót tesz a betegének – ez a félreértések elkerülse érdekében kihangsúlyozom, hogy egy percig nem vitatom – de az, hogy a fájdalomcsillapító hatás pontosan minek köszönhető a fenti változók vagy egyéb hatások közül, hogy ez milyen jellegű és eredetű derékfájás esetén és milyen szinten, milyen stádiumban mikor és milyen gyakorisággal hatékony,
azt egy komolyabb vizsgálat tudja megállapítani – bár ilyen csontrakók nem sűrűn végeznek.

– talán mert menőbb a “csontokat helyre pakoló guru” szerepében tetszelegni???

 

A KÖNYÖRTELEN TÉNYEK – KELLEMES HITEK HELYETT: 

a csigolyáid – bárki bármit mond – hacsak nem ért komolyabb traumás sérülés, köszönik szépen, néhány ritka kivételtől eltekintve pont az általul felvehető legjobb helyen vannak, és a két ízfelszín roppanó hangot adó távolodása ezt – jó esetben – nem fogja érdemben megváltoztatni. ( Elég nagy baj lenne, ha a gerincvelőnk biztos védelmét adó csigolyasort pár kattintással érdemben mozgatni lehetne.)

 

3. Correlation vs. causation –
az összefüggés nem oki kapcsolat:

 

A fentiekből következik, hogy egy összefüggés semmiképp sem jelent oki szintű kapcsolatot, és ez sok hibásan megválasztott gyakorlathoz vagy terápiás célhoz vezethet.

Az, hogy az öngyújtót hordó emberek gyakrabban kapnak tüdőrákot, nem fogja azt jelenteni, hogy ha elkezdünk bioöngyújtókat gyártani, akkor az bármit számít a betegség megelőzésében. Sajnos a fitness világában túl gyakori, hogy – a legjobb szándék mellett is – az öngyújtóra fókuszálunk a cigi valódi eldobása – azaz a valódi oki tényező –  helyett. ( ami sokszor egyébként még ismeretlen számunkra )

Ez tipikusan van jelen pl. a gerinctréningben, ahol még mindig  rég megcáfolt, hibás érveket és alapelveket alkalmazunk.
Bővebben erről:

Neked is azt tanították, hogy erősíts törzsizmokat a core stabilizáció érdekében?

oki kapcsolat és összefüggés

4. Strawman fallacy:
Nincs igazad, mert Te…

 

Ez egy elég csúnya, a vitát “erőből megoldó” érvelési forma, amit mi is gyakran használtunk az óviban, a kifinomultabb változata pedig jellemző kommunikációs fogása politikusoknak, és azok az előítéletes kollégáknak, akik nehezebben viselik a hitükre vonatkozó kérdéseket – ezért szeretik mielőbb elterelni a témát a kritikus pontokról.

Ha például azt mondod egy csontkovácsnak, hogy a fej eltekerésével járó kiroppantás a negyven alatti stroke egy jellemző rizikótényezője az atreria vertebralis potenciális sérüle miatt, így érdemes mérlegelni a technika kockázat – előny rátáját, akkor válaszul kiterjeszti a vitát és valami hasonlóval válaszol:

“Hogy jössz ahhoz, hogy megkérdőjelezz egy több ezer éves terápiás formát, a nagy tiszteletű tanáraimat és a bármilyen kutúrát, ahonnan az adott módszer származik.”

…és már el is van tolva a nyak rotációs manipulációjának a kérdése egy jóval kibővítettebb, elsőre bár hasonlónak tűnő, de alapvetően teljesen más területre.

Ilyenkor ha nem figyelsz, akkor egy perc alatt azon kapod magad, hogy már nem a nyaki gerinc rotációs manipulációjáról,
hanem arról szól a beszélgetés, hogy Te milyen rossz ember vagy. 🙂

Persze simán előfordulhat, hogy a kollégának tényleg igaza van abban, hogy “mindenféle-tiszteletlen-aljanépe-rosszemberek” vagyunk,
de ez a dolog a nyaki gerinc rotációs manipulációjának a valós rizikóján mitsem fog változtatni…:)

 

Miért bőven elég a legtöbb embernek az
általános bullshit?

 

Azért, mert a bullshitet megemészteni akár felületes háttérrel is könnyű…

Nem kell hozzá túl sokat és túl hosszan tanulni és mélyre ásni,
majd ezután – és ennek ellenére is – könyörtelenül szembesülni a nehezen szerzett tudásunk
korlátaival.

Hiszen ha gyorsan elfogadom, hogy:

  • a gerinc stabilitása nő a hátizmok és hasizmok erősítésétől ( ez talán igaz)
  • és ETTŐL kevésbé fog fájni a derekam ( ez jó esélyel komoly tévedés )
  • akkor van egy egyszerű modellem a világról, és enyém lesz a kotroll érzése ( pontosabban illúziója).
  • A kontroll érzése pedig magabiztossá tesz, és nyilván magabiztosan jobb élni, mint rengeteg kérdőjellel az ember fejében.

Viszont ez a felületes “tudás” illúzióra és tévedésékre épül,
míg a valódi szakértő valódi tudása elkerülhetetlenül rengeteg kérdőjellel övezett – ami kétségtelenül nehezebb világ, hiszen a tudást megszerezni is sokkal nehezebb és tovább tart – ráadásul utána még a magabiztosságot is kevésbé élvezhetjük. ( Dunning Krueger effektus)

Ezért fordul elő, hogy a míg az internet tele van olyan önjelölt gyógyítókkal, akik az állításuk szerint a derékfájás kiváltó okát kezelik, addig
Dr. Alf Nachemson professzor, a gerincgyógyászat és kutatás egyik ikonikus és jelentős képviselője nem sokkal a 2006-ban bekövetkezett halála előtt a következőképp nyilatkozott:

“I’ve been studying back pain for the past 50 years, and if anyone says they know where back pain comes from
 they are full of shit”

“Az elmúlt 50 évet a hátfájás tanulmányozásával töltöttem, és ha bárki azt állítja, hogy tudja,
hogy mi a derékfájás oka, az egy vicc…” ( ez egy kedves fordítása a piece of shitnek ) 

 

logikai torzítások

 

De visszatérve a logikai torzítások kérdésére:

 

Ez pesze csak néhány volt a gyakori logikai torzírások közül.

Számos hasonló ferdítés létezik, és az ezekre való érzékenységünk jelentősen növeli a bullshitbiztos
tudás megszerzésének az eslyét, hiszen ahol szükség van ezekre, ott valami jó eséllyel sántítani fog…

A valós – bizonyítékra épülő – tudásnak nincs szüksége ilyen manőverekre,
mert bátran és stabilan állják egyrészt az idők, másrészt a kritkusok kihívásait..

Ha az ember egy képzésen vagy kollégával való eszmecsere során hasonló torzításokkal találkozik,
akkor érdemes hallgatni a felgyulladó a bullshitjelző piros lámpájára, és ha az időben nem alszik el,
akkor gondolatban elkezdeni csomagolni, mert…

…egy logikai torzításokkal teli beszélgetésben a valódi értékcsere és
a valódi fejlődés nehezen elképzelhető.

 

0 Shares
{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
>