Szteroid és hirtelen szívhalál – amit nem mondanak el az edzőteremben 2
Szerző: Bene Máté

A haverom 42 éves volt akkor. Jól nézett ki, aktív, magabiztos, kiváló küzdősportoló volt, akit az éjszakában is tiszteltek. Aztán egy könnyű edzésen minden előzmény nélkül összeesett. Mázlija volt, hogy rendőrökkel gyakorolt, mivel ők tudták mit kell tenni.

A mentőhelikopterben másodszor is megállt a szíve, ami után megműtötték, kómába került, de végül hosszú rehabilitáció után megúszta, ellentétben sok sportolóval, testépítővel vagy edzőtermi példaképpel, akiket a világ a szteroid szedése miatt kialakult „hirtelen szívmegállás" következtében vesztett el.

 

Sokan nem tudják, hogy EGÉSZEN PONTOSAN,

mi történik ilyenkor...


Ezért is gondoltam arra, hogy ebben a bejegyzésben végignézzük a dolog élettanát a szokásos "masztolásmentes" módon: teljesen érthetően, lépésről lépésre!

Ha gondolkodál a szteroidhasználaton, vagy csak érdekel, hogyan reagál a test, ha „mesterségesen belepiszkálunk”  a hormonrendszerébe, akkor ezt érdemes végigolvasnod - igazi élettani csemege.


Szóval hogyan vezethet a szteroid a korai szívhalálhoz? 



A testépítők által használt anabolikus szteroidok első ránézésre csak a vázizmokat növelik, de ez csak a látszat! Valójában a szívizom fehérjeszintézisét is fokozzák, és ez az első láncszem a problémában. 

A szív ilyenkor viszonylag gyorsan megnagyobbodik, és a bal kamra fala megvastagszik, a rész, amely kipumpálja a vért a szervezetbe.


De miért baj ez? Ugyanez történik a rendes edzés alatt is, nem?


Nem egészen! 


A hajszálérhálózat nem fejlődik együtt úgy a szívizmokkal, mint a "csak sporttal" növekedő kamra esetében, a kamra fala viszont vastagabb lesz, amelynek köszönhetően a szív kevésbé tud megtelni vérrel. Ettől romlik a teljesítménye, így kénytelen nagyobb belső nyomással működni, és mivel méretéhez képest relatív kevés vért kap, ezért fáradékonyabb és kicsit "oxigénhiányos" lesz a szív maga is.

A legnagyobb gond az, hogy ezek a nagyobb sejtek sokkal sérülékenyebbek, és ha sérülnek (márpedig a fenti okokból jó eséllyel fognak, lsd. ischémia + szöveti stressz)
akkor ezek a sérülések hegesedéssel gyógyulnak meg.  

Ne a fasciaszekták fantáziakölteményeire gondolj, hanem a rendes fibrózisra, ami egy tényleg komoly probléma! Ezt a szív esetében diffúz interstitialis fibrosis-nak nevezik, amikor a szív izomzatában keletkezik a hegszövet. 


Miért akkora baj ez? 


A szívritmus miatt!

A szívnek van egy saját áramköre, az ingerületvezető rendszer (tanultál erről bioszból: szinuszcsomó, AV-csomó, His-köteg, Purkinje rostok, stb.stb.). Ez a vezetékrendszer arra való, hogy az elektromos aktivitásával összehangolja a szívverést:

Először a pitvarokat húzza össze, majd kis késleltetéssel a kamrákat is, így biztosítva, hogy a szív hatékonyan pumpálja a vért, és ne maradjon pangó vér sehol a szívben. A szív ezen elektromos működése nagyjából azon múlik, hogy az
ingerület gyorsan, pengén és homogén módon fusson végig a szívizmok rostjain keresztül.


Itt jön a képbe a hegszöveg


Sajnos ahol a szív fala megváltozik, ott ez a rendszer is egyre nehezebben működik jól. Ahol hegszövet van, ott nem lesz aktív elektromos vezetés. Emiatt az ingerület "megkerüli" ezeket a területeket, ami késéseket, zavarokat, majd később örvénylő körpályákat (reentry mechanizmusokat) okozhatnak.  


Ez a ritmuszavarok egyik alapja


Ezt úgy képzeld el, mintha egy zenekart vezénylő karmester elkezdene összevissza hadonászni: hiába jók a zenészek - bár már azok sem annyira jók -, ha nincs jó vezénylés, a ritmusból káosz lesz.

A szív persze így is elműködik: de ha a "vezetékek összevissza futnak", néha rosszkor húzódik össze, néha ki is marad az összehúzódás.


A legnagyobb veszély


Az ilyen ritmuszavarok eleinte totál tünetmentesek, és később is gyakran csak mellkasi kihagyásnak, szédülésnek tűnnek a panaszok, viszont egy rossz pillanatban kamrafibrillációhoz vezethetnek. 

Ez az, amikor a kamra, többek közt a reentry mechanizmusok miatt, hatástalanul rángatózni kezd (fibrillál), és nem tudja kipumpálni magából a vért. Az ilyesmi pár percen belül halálos lehet  ha nincs azonnali újraélesztés. Ez egy gyakori oka a sportolók "hirtelen" szívmegállásának. 


Ez oké. Na és az infarktusok? 


A szteroidhasználat fokozza a vérrögképződésre való hajlamot is, ami azt jelenti, hogy azokon a koszorúereken belül, amik a szívet táplálják, könnyebben képződik trombus (vérrög).

Ez, egy már részben beszűkült érszakaszon, teljes elzáródást okozhat, ami a klasszikus szívizominfarktus. Ha pedig mindez egy merev, ritmuszavarra hajlamos szívben történik, akkor már érted, miért lesz sok esetben végzetes.

És nem csak 60+ évesen fordulhat elő, hanem 30–50 éves, erős, sportos emberekkel is ugyanúgy megtörténik.

 

Bár rengeteg testépítő pácienstől és havertól hallottam már a mondatot, hogy "Én ésszel tolom", a tudomány mai állása szerint nincs biztonságos dózis.

Extra infó: közülük is többen kaptak azóta 35 és 50 éves koruk között infarktust.

 

Mi a tanulság?


Ez ne tőlem várd!

Itt nem konzerv tanulságok vannak, hanem "döntéstámogató"
információk, így a tanulságot mindenki a saját élethelyzetének, sportjának, vendégkörének megfelelően saját maga tudja levonni.

Nyilván más lesz az output, ha a 17 éves fiad gondolkodik rajta, és más ha látod, hogy egy vendéged egy ideje ezen az úton jár.

llyenkor például edzőként egész adekvát tanulság tudni,
hogy mi a mentők száma.


Egyetlen tény a szteroid használatához


Már néhány hónapos kúrák esetében is előfordul, hogy maradandó változást okoznak a szívben.

Persze ez nem törvényszerű, és nem mindenkinél adódik így...

..de ha igen, akkor ezek nem feltétlen évtizedek alatt kialakuló ügyek. Egy ilyen kardiomiopátia (NI-DCM), némi kokszolással és hajlammal pár év alatt is simán összejöhet.  

És igen! 

Nyilván sokan vannak, akik sértetlenül túlélik ezt.

 Csak honnan tudjuk előre, hogy ki lesz az, aki nem? 

De ennyit mára! Ha szeretnél még ilyen, maszatolás nélkül elmondott, teljesen érthető és tudományosan megalapozott tartalmakat, akkor érdemes elmélyedned jobban a BGA blogon.

(Igaz, az most ez kivételesen nem gerinc volt, de egy infarktus utáni ágynyugalom aztán a pulzuskontroll egy gerincnek sem hasznos.)


By the way

Ha van olyan rehab téma, amit nem mersz máshol megkérdezni, írj nyugodtan, itt bátran megteheted! Egymás közt vagyunk. 

ui1.: 

Azért ha Te is ismersz egy fiatal srácot, aki fontolgatja szteroidot, küldd el neki ezt a bejegyzést!


ui2.:

Ha ezt olvasva megijedtél, hogy az allergiádra vagy reumatoid arthritisedre szedett szteroid gyógyszer is ilyen-e : nem az. Az teljesen más műfaj. Annak is megvannak a maga mellékhatásai, de ilyen szempontból ártalmatlanok.

ui3.:

Végül egy kis offtopic filozófia - Gyakran tapasztalom, hogy az emberek magukat olvassák ezekben a BGA-s bejegyzésekben, ezért kihangosítom: ez az anyag nettó információ, és zéró mértékben értékítélet.  

És hogyan is lehetne az?
Az vesse az első követ, aki még soha nem hozott, vagy ne hozna rendszeresen önsorsrontó döntéseket az életében.

A pontos információ viszont két szempontból is hasznos:

  1. Ha jobban értjük, mi zajlik bennünk vagy a vendégeinkben, az mindig előny.
  2. Ha tudjuk, mi történhet bennünk, akkor informált döntést tudunk hozni.
    Ilyenkor még az sem vakrepülés, ha bevállalunk egy kockázatot,
    mert ahelyett, hogy naivan ringatnánk magunkat az „á, ez abszolút nem árt” illúziójában, felnőtt módon dönthetünk úgy is, hogy ha kell,
    vállaljuk a "benefit" mellé a "risk" balhéját is.

Hogy kinek mi fér bele és mi éri meg, az mindenkinél egyéni döntés.
A korrekt infó azért értékes, mert ha megvan,
akkor a döntés tényleg tudatos döntés lehet.

ui4.:
Közelegnek az idei BGA képzések!
Láttad már mi lesz?

0 Shares
{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
>