Ennek a résznek a témáját egy ismerősöm esete adta. Múlt héten felhívott, és elpanaszolta, hogy az ország nyugati felén járt, és egy ott működő – a környékén igen népszerű – „auralátó-vizuáldiagnoszta” erélyesen figyelmeztette, hogy hamarosan komolyabb nyaki és ágyéki gerinc problémákra számíthat. Beszélgetésünk alatt hamar kiderült, hogy a „terapeuta” egy vitaminokat áruló lánc tagja, aki minden bizonnyal ügyesen célzott jóslataival ösztönzi a „pácienseit/vevőit ” a termékeinek megvásárlására. Az ilyen reklámfogásoknak sok prevenciós haszna nem valószínű, hogy lesz, azonban egy olyan oktató, aki anatómiai és kineziológiai törvényszerűségeken alapuló tudással valós információkat tud tanítványai testéről leolvasni, és azok birtokában korrigálni, rendkívül nagy segítség lehet számukra!

A tanuló teste és a gyakorolt pózainak végrehajtási módja számos fontos információval szolgálhat egy tanárnak.

Akár olyan kóros folyamatok kezdetét is megláthatjuk belőlük, aminek tüneteit tanítványunk még egyáltalán nem észlelte, viszont a nagy valószínűséggel kialakuló betegséget még a tünetek kialakulása előtt jól megválasztott gyakorlással megfordíthatjuk.

Ez a tevékenység teljes egészében prevenciós munka, tehát minden oktatónak nem csak joga, hanem kötelessége is foglalkozni vele!

Ezt a fajta gondolkodásmódot, a „test és pózelemzést” egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni Nektek:

A jelen cikk tárgya legyen egy tipikus nyaki gerinc eltérés:

Tegyük fel a képen látható ember áll a csoportodban az órádon.

Állj meg egy pillanatra az olvasással, és vedd szemügyre a képet!

Mit látsz rajta, mire tippelsz, mi lehet a problémája, és a probléma megelőzése/enyhítése érdekében mire lehet szüksége ennek a gyakorlónak?

Vegyük végig a lehetséges, és a talán már jelen lévő gondokat, és ellentétben az „auralátó” vizuáldiagnoszátval, mi nézzük át a miérteket is!

1. A képen látható személy számíthat rá, hogy ha nem korrigálja tartását, akkor 5-10 éven belül be fog gyulladni a vállízülete.
(Ennek latin neve imphidgement szindróma, vagy periartritis humeroscapularis.) Ennek különösen fokozódik a valószínűsége, ha ez az úriember sportol, pl. kondizik.

Miért?

Ha jobban megfigyeled a vállízületét a képen látható embernek, láthatod, hogy a vállízületében a felkarcsontja befelé forgatott helyzetben van.

Ennek oka vélhetően az ülő munka, aminek során a tanítvány előre hajol, a lapockái kifelé forognak, ami a vállízületi vápa előre mozdulásával jár. (a nyaki gerinc-vállöv-vállízület kineziológia a gerinctovábbképzés egyik fontos része lesz)

Az ülő munkában töltött hosszú hónapok és évek során rögzül ez a rossz izomegyensúly, a felkarcsontot kiforgató izmok megnyúlnak, és a felkarcsont tartósan is belé fordított helyzetbe kerül.

Tudni kell, hogy a vállízület egy elég instabil ízület, tele lágyrészekkel, melyeknek mind megvan a maguk pontos helye, húzási iránya.

Ha a felkarcsont ebben a beforgatott helyzetben rögzül, akkor MINDEN(!) karmozgásakor a lapocka csontos vápája és a felkarcsont fejének csontos kidudorodásai irritálják a lágyrészek valamelyikét, ami egy idő után azok gyulladásával járhat. Tipikusan a negyvenesek vállízületi problémáinak oka ez a felállás. (Leggyakrabban a rotátor köpeny nevű izomcsoport supraspinatus izmának ina sérül, és a kar felemelése, oldalemelése lesz fájdalmas)

Korrekciója minden olyan póz, ami a felkar kifelé forgatásával jár, pl . bölcső, szék stb…és a kiforgató izmokat erősíti.

A jógaterápiás szemléletű oktató munkájának igazi szépsége igazán akkor mutatkozik meg, amikor találkozik egy ilyen statikai helyzettel, de még nincs semmilyen vállízületi panasz. Ilyenkor úgy tud meggyógyítani egy potenciális ízületi gyulladást, hogy az még ki sem alakult.

Nyakfájások:

A nyaki gerinc természetes állapotában egy szabályos homorulatot, az ún. nyaki lordózist alkotja. Ha valaki éveken keresztül egész nap egy monitort vagy az iskolapadon egy könyvet néz, a fejet emelő, emelt helyzetben megtartó tarkó alatti ( suboccitpitális), és a mély hátizmainak nyaki vonulatai túlfeszülnek.

Ha ez a feszültség tartóssá válik, az már önmagában komoly tartótáji fejfájások, és nyakmerevség érzés oka kehet.

Másik rossz tulajdonsága ezen izmok feszültségének, hogy tartós fennállásakor a fokozottan tónusban lévő izomrendszer kiegyenesíti a nyaki lordózist, ezáltal a fej előre tolódik: kialakul az előre helyezett fejtartásnak nevezett tartáshiba.

Ennek legjobban látható jele, ha oldalról vizsgálva az álló tanítványt azt látod, hogy a füle jóval előrébb helyezkedik el, mint a vállcsúcs sikja.

Minél nagyobb ez a távolság, annál nagyobb a valószínűsége, a következő nyaki panaszok kialakulásának:

Becsípődések:

A fej súlya és a tartós izomfeszültség egy állandó deformáló erőt fejt ki a csigolyaközti ízületekre. A fej és a fentebb álló csigolyák előre felé tolódnak, ami állandó nyíróerőt gyakorol a porckorongra, és folyamatosan feszíti a csigolyák közti ízületek tokját.

Ez az EHFT (előre helyezett fejtartás) esetén állandóan fennálló természetellenes erőhatás hosszú távon komoly károkat okoz : a porckorong a túlterhelés miatt vizet veszít, lelapul, aminek egyenes következménye az ízület meszesedése, a tok meglazulása.

A második leckében ismertetett ágyéki tokbecsípődéshez hasonlóan a nyaki gerincen is igaz, hogy ha a tok „laza”, a porckorong degenerált, akkor hamarosan „jönnek” a becsípődések is.

Ez nyaki gerincnél tipikusan éjszaka szokott bekövetkezni, amikor a tudatos kontroll csökken. Ilyenkor reggel arra ébred az érintett jógázó, hogy nem tudja elfordítani és/vagy eldönteni a fejét az egyik oldalra.

 Porckorongsérv:

Az állandó toló erő, ami a csigolyákat egymáson előre feszíti, nyíró erőt gyakorol a nyaki porckorongokra, melyek kiboltosulhatnak, kisérvesedhetnek. A képen látható emberen ez a folyamat sajnos már elindult. Mielőbbi változtatás nélkül jó eséllyel számíthat a porckorongsérv valamelyik fokának tüneteinek kialakulására.

Kopások, meszesedések (arthrosis)

A csigolya közti ízület a nyaki gerincen pontosan ugyanúgy működik, mint az előző részben megismert ágyéki gerinc, és a problémák is hasonló módon alakulnak ki. Az egymás felett álló csigolyákra ható, a fej súlyából, és a fokozott tónusú nyakizmok erejéből származó kóros előre ható nyíróerő a porckorongokat túlterheli. Ha túlterhelés következtében azok lelapulnak, az ízületi felszínek közelebb kerülnek egymáshoz. A közel álló ízfeszínek összedörzsölődnek, ezért szinte önvédelmi mechanizmusként meszet termelnek. Ez a ideggyök kilépési helyének szűkületével, a mozgástartomány beszűkülésével járhat.

Hátfájás, fájdalom a lapocka belső felső csücskénél:

A fej normálisan a gerinc tengelyében állna, de mivel az izomegyensúly megbomlott, a képen látható emberen jóval előrébb került.

EHFT esetén olyan izmok is bekapcsolódnak az elől sokkal nehezebb fej megtartásába, melyeknek genetikailag nem szerepük súlyt viselni, így ezek igen hamar kimerülnek, és fájni kezdenek.

Tipikusan ilyen izom a lapockát emelő levator scapule izom, mely a lapocka belső- felső csücskénél ered. Ez a pont igen valószínű, hogy fájdalmas lesz a képen látható embernek. Az izom állandóan fokozott tónusa miatt rossz anyagcserével rendelkezik, részben anaerob módon kénytelen működni, ezért nyomásérzékennyé, kimerültté válik. Legtöbbször ez a fajta hátfájás az a tünet, ami a képen látható tartású embernél először jelentkezik a fenti panaszok közül.

Szédülés / fülzúgás

A képen látható férfi lehet, hogy néha megszédül, néha zúg a füle, vagy magas a vérnyomása vagy fáj a feje…

Az amerikai kiropraktorok elmélete szerint a csigolyközti ízületi tokok egyike idegi összeköttetések útján az egyensúlyszervvel is kapcsolatban áll. Rendellenes fejtartáskor, a tokot feszítő erők gyakran előfordulhat, hogy fülzúgást, vagy szédülést eredményeznek.

Ha egy másik irányból közelítünk a jelenséghez, szintén oka lehet a szédülésnek az artéria vertebralis alagútjának a szűkülése.

Az arteria vertebralis az agyi keringés ellátásában igen jelentős ér, mely az egymás fölött álló nyaki csigolyák oldalsó nyúlványaiban levő alagúton húzódik felfelé.

Amennyiben megvan a helyes nyaki lordózis, az alagutat kirajzoló lyukak egymás felett helyezkednek el, és az ér átjárhatósága rendben van.

Azonban EHFT-nál az egymás fölött álló csigolyák kitérnek a szabályos poziciójukból, az arteria vertebralis alagútja szűkül, ami problémássá teheti a szabad véráramlást.

Ennek a hibának az időleges kiküszöbölésére a szervezet a vérnyomás megemelésével válaszolhat. Jellemző az előre helyezett fejtartású ember, magas vérnyomással, egyéb szervi ok nélkül. Ilyen esetben a jóga terápiás hatása páratlan lehet.

A rossz keringési viszonyok az agyi erek érösszehúzódását is okozhatják, ami erős fejfájásként jelentkezhet.

Az iskolai padok, irodai székek erősen gerjesztik a fenti problémákat, így az EHFT vel járó fenti gondok, szinte népjelenségnek számítanak Magyarországon.

A legszebb, hogy egy jól képzett, a test jeleit hivatottan látni képes jógaoktató ezeket a panaszokat már akkor fel tudja ismerni, mielőtt azok kialakulhatnának, és jól megválasztott gyakorlatanyaggal, tartástudatosítással el tudja érni, hogy tanítványai sose rendelkezzenek a fenti betegségekkel!

Bene Máté Zoltán