Nagyon sok edző szembesül a következő helyezettel: válogatja a zenét az óra előtt, amikor odalép hozzá egy látszólag teljesen egészséges, sportos vendég, és a következő típusmondatok egyikét mondja:

• amúgy gerincsérvem van, légyszi szólj, mit nem csinálhatok…
• két éve műtöttek gerincsérvvel…
• kiszakadt gerincsérvem volt, de már edzhetek…

Ők mind egészséges emberek. Túl vannak a műtéteken, gyógytornászi rehabilitáción, és most sportolni, mozogni szeretnének. Sajnos az edzőképzések nem kényeztetik el a kollégákat túl sok inromációval azt illetően, hogy ilyenkor mit kell csinálni, mire kell figyelni,  így ebben a bejegyzésben azt nézzük át, hogy mit szabad, mit érdemes, és mit nem szabad mozognia egy ágyéki porckorongsérves embernek?

A legtöbb edző – ha nem is tud róla- már tartott órát ágyéki porckorongsérves embereknek, ugyanis a sérvek egy jelentős része teljesen tünetmentes, vagy csak kisebb fájdalmakkal jár. Ez a mozgásszervi betegség -kis túlzással- lassan mindenkit érint. Sőt, a probléma edzők/sportolók közt pont ugyanolyan gyakori, mint bárki másnál.

Nézzük át tehát nagy vonalakban, hogy mi a gerincsérv, mitől alakul ki, és hogyan lehet mozgatni úgy egy „leendő” vagy épp volt porckorongsérves embert úgy, hogy az tényleg a hasznára váljon!

Mi a gerincsérv:

A porckorongsérv megértéséhez muszáj nagy vonalakban  átismételni a gerinc alapegységének, a mozgásszegmentnek az anatómiáját.

• A mozgásszegment két egymás felett álló csigolyából áll.
• A csigolyatestek között található a szempontunkból legfontosabb rész, a porckorong, ennek feladata többek közt a gerinc szabad mozgásának biztosítása, és a kellő távolság megtartása a két csigolya között.
• A porckorong és a csigolyatestek mögött húzódik a gerinccsatorna, melyben a sárgával jelölt gerincvelő húzódik (spinal cord), oldalt a csigolyalyukakon lépnek ki a gerincvelőből leágazó ideggyökök (nerve root) melyek a szerveket és a végtagokat látják el érző, vagy mozgató idegekkel.

 A porckorongsérv az a betegség, amikor a csigolyák között lévő porckorong hátra bedomborodik a gerinccsatornába.

A porckorongsérv az a betegség, amikor a porckorong bedomborodik a gerinccsatornába.

Ott több módon okozhat problémákat.

• Kezdő sérveseknél a kiboltosuló porckorongrész nyomhatja azt a hátulsó gerincszalagot, mely a gerinccsatorna elülső felszínét takarja.
• Rosszabb esetben hozzáérhet a gerincvelő burkához (dura) ezzel komoly fájdalmat okozva.
• Ha oldalirányba türemkedik ki a sérv, akkor az oldalt kilépő ideggyököket irritálhatja, végtagokba sugárzó fájdalmat okozva.

A gonoszság a dologban az, hogy az a tényező, hogy a vendégnek a sérve mekkora, köszönő viszonyban sincs azzal, hogy milyen tüneteket tapasztal.

Lehet, hogy egy óriási sérvvel rendelkező ember boldogan edz az órádon, míg egy kisebb kiboltosulás súlyos fájdalmakat okoz, és akár mozgásképtelenné tesz. Ezért fontos, hogy a sérv kérdését minden edző figyelembe vegye az órái anyagának összeállításakor.

A legtöbbször a sérv oka az ülő munka, a reggeltől estig ülve töltött tartó ülő életmód, és igen: gyakran a hibás sporttevékenység…

Mit szabad mozogni egy ilyen problémával?

A legegyszerűbb azt meghatározni, hogy mit nem szabad:

A porckorong egy lágy képlet a csontos csigolyatestek között, ami arra mozdul, amerre a csigolyák irányítják, tolják azt.  Két részből áll: egy belső magból (nucleus pulposus) és egy külső rostos gyűrűből, ami az nucleust rögzíti. Ha a csigolyatestek elülső része közelít egymáshoz (bármikor amikor ülsz, előre hajolsz, vagy flexióba hozod az ágyéki gerinced) akkor a porckorongban a nucleus hátrafelé, a gerinccsatorna felé komprimálódik.  Az előre hajlás nem okoz gondot egy egészséges gerincnek, hiszen az annulus rostjai nagyon jól bírják a terhelést, viszont egy alapból már kiboltosult porckorongot egy rendszeresen ismételt, nagy erőkarral, nagy terheléssel végzett előre hajlás tovább „tol” a gerinccsatorna felé, így ez kívánatos mozgás.

Az ökölszabályok:

Első szabály tehát, hogy porcporongsérves emberrel ne akarjunk olyan előre hajlító gyakorlatokat csinálni ahol a kérdéses gerincszakasz nagy erőkarral terhelt, mert minden ilyen előre hajlás egyértelműen dolgozik a sérv további növelésén, idegyökre „tolásán”

Itt jegyezném meg, hogy a legtöbb huszonéves tanítványod épp az iskolapadból jött, vagy valamilyen irodai munkát végez, tehát még ha látszólag egészséges gerinccel rendelkezik is, nyugodtan tekintheted „látens porckorongsérvesnek”…

Ha figyelembe veszed, milyen testhelyzetben tölti a napjait, és amilyen tevékenységet végez munkája során, akkor sokkal többet tehetsz érte az óráid során. Sajnos állandóan látom, hogy edzők, akár még preventív gerinctrénerek is – természetesen a legjobb szándék mellett – hogyan rombolják tovább ülő munkát végző tanítványaik porckorongjait… / pl. core gyakorlatként végzett flexió-kompressziós gyakorlatokkal / Ez lehetne másképp is, de ne térjünk el a tárgytól, menjünk tovább…

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor hogyan erősíts hasizmot, ha nem akarod folyamatosan radikális flexióba hozni a vendéged ágyéki gerincét. A válasz nyilvánvaló: úgy, hogy a dereka maradjon a talajon, ne kerüljön erős hajításba, vagy kicsi legyen az erőkar.  Lapocka alsó csücskéig végzett haspréskből, statikus „engedd le a lábad és tartsd meg” jellegű hasizomgyakorlatokkal ugyanúgy meg lehet kínozni egy porckorongsérves embert is, mint bárki mást. Ezek gátlástalanul végezhetők és az edzés akár olyan kemény is lehet, hogy egy élsportolónak is kihívás lehet.  Hasonlóan porckorongbarát gyakorlat a plank minden formája is. ( az ,hogy sokaknak megfájdul ezektől a dereka, az teljesen már kérdés. Ezek okáról a szegmentális instabilitás cikkben olvashatsz.)

Fontos az is, hogy elkerüld azt a tipikus tévedést, miszerint a gerincsérv elkerülése érdekében sosem hajlunk előre. Ennél rosszabbat kevesebbet tehetne egy edző, hiszen a gerinc optimális működéséhez szükséges fűző egyik legfontosabb alkotóeleme, a fascia thoracolumbális egészséges működésének a feltétele az, hogy minden irányba folyamatosan kimozgassuk, így mindenképp szükség van az előre hajlásokra. Csak ezt ne nagy erőkarral, ne nagy teherrel, ne állandóan ugyanabba az irányba végezzük. 

• Egy sérves tanítvánnyal ne csinálj olyasmi törzscsavaró gyakorlatokat, mint amilyenek a jógában gravitációval, és nagy erőkarral végzett gerinccsavarásai. Egy egészséges gerincnek jó lehet, de ha a pockorong annulusa már picit „megrogyott”, akkor határozottan ártalmasak! A porckorong érzőideg ellátottsága gyér, tehát maga a porckorong szinte nem érez, egyedül akkor okoz fájdalmat, ha valamihez hozzáér. (hátsó hosszanti gerincszalag, dura, ideggyök). Lehet, hogy egy törzscsavarás kellemes, mert – olvasd el a miért ropog a jógázó dereka törzscsavaráskor- bejegyzésemet- a csavarás nyújtja az izmokat, és kellemesen nyújtja a tok-szalag rendszert, de észrevétlenül nyírja a porckorong külső rostos rétegének harántlefutású kollagénrsotjait… Ami nagyon nem cél… Főleg nem jó a sérvével ellentétes irányba csavarni. Ha mondjuk a vendégednek a bal lába zsibbadt a sérves karrierje alatt, akkor ne csináltass vele jobbra, extrém mozgástartományokban csavaró gyakorlatokat!

Ha a vendéged nagyon ellenszenves, és valóban nagyon rosszat akarsz neki, akkor jó ha tudod, hogy a legrosszabb mozgásirány az előra hajoló- sérvvel ellentétes irányba csavaró mozdulat rendszeres és gyors ismétlése. Ez olyan a porckorongnak, mint a citromnak a facsarás… Semmi nem tudja gyorsabban szaggatni az annulus kis rostjait, és tolni a nucleust –  belső magot – vissza a gyógyult sérv irányába. Ilyen gyakorlat pl. az előre hajolva kaszálás gyors mozgásokkal – általános iskolás tesiórákról mindenkinek ismerős.

Ha olyan embereknek tartasz edzést, akik zömmel iskolába járnak, ülő munkát végeznek, a legjobb, amit tehetsz, ha arányaiban az előre haljító, és csavaró gyakorlatokat lecsökkented, és négykézláb mobilizálod flexió irányánba a lumbális gerincüket, hiszen a napi szintű györnyedésben bőven kap ilyen hatásokat, nem kell, hogy ezt a degeneráló hatást a sportunkkal felturbózzuk, viszont nagyon szükség van a fascia thoracolumbális kis rostjainak felszabadítására, kimozgatására. Ezért KELL a flexió, de jobb ezt kis teher alatt gyakoroltatni.

Mit ne csinálj tehát: 

• lábbeakasztós felüléseket
• háton fekve a lábat tologatni a plafon felé kis medenceemelésekkel – flexió kompresszió kombó
• beakasztott lábbal felülni közben törzset csavarni – flexió rotáció kombó
• deadliftet és az ashtanga 1-es sorozatot ( szinte hallom, amit többen mondtok most, de nem: ha homorú a derék, akkor sem jó, mert hacsak nem guminőkről beszélünk, az L5-S1 homorú derék esetén is jellemzően flexióban áll, és a hát homorításához szükséges mélyhátizom tónus még kellő kompressziót is ad. ) 

Szerencsére viszonylag kevés dolog van, amit az edzésben ezeken kívül még érdemes elkerülni:

• Előre hajolós nyújtások homorú derékkal. (l5-S1 riizkó)  Sérvesnek felejtős, nem sérvesnek meg minek…Helyettesíthatő háton fekve a láb törzshöz húzásával. Nagyon jó hamsrting nyújtás, és nagyon porckorongbarát streching. A jóga lefelé néző kutya póza tökéletes alternatíva ezek helyett.
• Guggolás súllyal a nyakban és merev lábas felhúzás: a gerinc ill. a keresztcsont és a legalsó csigolya köztí ízület ezeknél a gyakorlatnál flexióban van, ami alapból is elég nagy teher az ágyéki porckorongokon. Erre rájön a hosszú erőkarral jelentkező jelentős sűly: sok száz kiló az L5-ös porckorongon. Egy sérves embernek végzetes lehet. Egy ném sérves meg miért kellene, hogy sérves legyen??? ( tudom: a helyesen végrehajtott guggolásnál az ágyéki gerinc homorú…ez tény. Viszont a keresztcsont és az ágyéki gerinc találkozása nem az, és az ott lévő S1-es porckorong a leggyakrabban sérvesedő terület. Kell ez nekünk? )
• A római szék – a gép, amibe beleülsz,  és előre hajolgatni súly ellenében – szintén maga a sérvgyár. lehet, hogy munkanélküli ortopédsebészek feljeszették??? 🙂

 És amit érdemes:

• Ha valakinek már kialakult és gyógyult porckorongsérve van, az legtöbbször kellően kommunikatív. Hacsak nem nyomják el fájdalmocsillapítóval a tüneteket, akkor jelzi, hogy mi esik jól , és mi kellemetlen számára. Ezekre a jelekre hallgatni kell! Ha bármi lábba sugárzó fájdalmat okoz, akkor az biztosra vehető, hogy ártalmas ( a fájdalom a szövetkárosodás jele, amit okozni nem célunk…Ha sérved van, és bármilyen „terapeuta” azt mondja, hogy nem baj, ha az adott mozdulat fáj, akkor érdemes menekülőre fogni az adott helyről…)
• Ha nem okoznak fájdalmat, akkor a homorítások nagyon jótékony hatásúak! Az ember egész nap görnyed valahol, vagy az irodában, vagy az iskolában, vagy a kocsiban, vagy a buszon. Otthon még egy kis internet, egy kis tévé tetézi a helyzetet, és a porckorongokra mindeközben folyamatosan a gerinccsatorna felé ható erők hatnak, amit jó, ha kompenzálunk.

• Sajnos sok tanár azt tanítja, hogy a fokozott lordózis elkerülése érdekében homorítani valami rossz dolog. Ezt egy ötven éve idejétmúlt állítás. (A fokozott lordózis a mozgásszerverendszer önvédelmi mechanizmusa az ülő életmód káros hatásai ellen, de ne térjünk el a tárgytól, erről majd máskor) A homorító gyakorlatok a csigolyák hátsó részének közelítéséval a porckorong magját (nucleus) centralizálva segítenek kompenzálni az egész napi ülés kóros hatásait, csökkentik a fokozott nyomnást az annulus gerinccsatorna felé eső részén. Ennek a preventív értéke páratlan, ha nem okoz fájdalmat, akkor sérv esetén terápiás hatása is van. Ha fáj ,annak két oka lehet. Túl nagy a sérv, és a közeledő csigolyaszélek mint egy olló élei irritálják a kiboltosult porckorongrészt – ebben az esetben a dolog lábba sugárzó fájdalmat okoz.  vagy a csigolyaközti ízületekben okozunk torlódást, és ezzel irritálunk valamit, többnyire a tokot. Ilyenkor sajnos el kell kerülnünk ezt az irányt, és érdemes szakemberhez irányítani a tanítványt

• Nyújtózások – axiális dekompresszió:

  A csigolyatestek távolítása az egyik legjobb prevenciós és terápiás irány. Javítja a porckorongok anyagcseréjét, csökkenti a kompressziót a szegmenten. Ha magad elé képzeled a két csigolyatest távolodását, szinte látod, hogy a kiboltosult porckorongrész nem is tudna másfelé mozdulni, mint vissza, a centrum irányába. Ezt a mozgást érdemes a lehető legtöbbször beleszőni egy foglalkozás anyagába. Pl:

• Négykézlábról előre csúsztatni a kezeket, nyújtani a derekat, és a vállat.
• hasizmok után két kézzel-két lábbal nyújtózni fél percig… minden másodpercben kicsit jobban…stb..
• Négykézlábról ellentétes kézzel lábbal nyújtózni stb…

 A fentiek persze csak irányelvek, de ötletadónak, gondolatébresztőnek remélem hasznos volt!

Ha komolyabban érdekel a téma, akkor nézd meg a Gerinc és Fitness című edzőknek szóló képzésemet, ott mindent részletesen a gyakorlatban is átnézünk, és egy erős tudással mész haza a gerincproblémák elkerülését illetően.

Kérlek oszd meg a cikket, mert a tartalma mások számára fontos lehet!