Mutasd a feneked - és az edző megmondja, lesz-e csípőízületi kopásod! 2
Szerző: Bene Máté

Kattogó csípő lábleengedéskor? Fájdalmak a csípő környékén? Kopás? Két tudományos kutatás eredményét szeretném ebben a cikkben bemutatni. Mindkettő segít minket abban, hogy előre meg tudjunk látni olyan kóros mozgásminták jeleit, melyek csak évek múlva okoznának problémákat a vendégeinken/pácienseinken. Jelen esetben csípőízületi kopást – artrózist…

Mutasd a feneked - és az edző megmondja, lesz-e csípőízületi kopásod! 3De mielőtt elkezdjük a téma átismétlését, kicsit beszéljünk a nagy farizomról, a gluteus maximusról:

 

Ha felületesebb könyveket olvasunk, akkor a nagy farizmot a csípő fő feszítőjeként (extenzor) emlegetik. Ha kevésbé nagyvonalúan kezelik a témát akkor előkerül a csípő kirotáló és távolító  (abdukció) funkciója is, ha pedig egy tényleg alapos forrásnál nézünk utána a témának, akkor a tensor fascia lata kifeszítésétől a csípőízület stabilizátoráig egy sor funkció szerepel. Tudjuk, hogy egy adott izmon belül is több irányba húzhatnak rostok, pl. ezért kell többfajta fekvőtámaszt csinálni ha mellizmaink minden rostlefutását erősíteni akarjuk. 2005-ben Sean Gibbons egy érdekes csoportosítást közölt a nagy farizom különböző rostjainak a működéséről. Az alábbi ábrán összefoglalom a koncepcióját:

Mutasd a feneked - és az edző megmondja, lesz-e csípőízületi kopásod! 4
A gluteus maximus rostjainak a lefutását tehát Gibbons csoportosításában három fő csoportra oszthatjuk:

  • iliacalis rostokra – ezek erednek a csípőcsontról. 
  • sacralis rostokra – ezek erednek a keresztcsontról
  • és a coccygeális rostokra – ezek erednek a keresztcsont alatt található farokcsontról.

Az első két csoport főleg extendál, távolít és kirotálja a csípőt, addig a harmadiknak, a farokcsontról eredő rostoknak van egy nagyon fontos funkciója:

!!! A combcsont fejét hátrafelé húzzák a vápában!!!

( posterior glide )

2009-ben Grimaldi már azt kutatta, hogy hogyan függenek össze a csípőizületi kopástól szenvedő betegek tünetei a gluteus maximusuk működésével, amit nagyon jól mutat az adott rostok mérete. Talán már nem lesz meglepő az eredmény: a csípőcsontról és a keresztcsontról eredő felső rostok mérete teljesen indifferens volt a csípőízület szempontjából, azaz a kopott csípőjű embereknél sem volt gyengébb ezen a rostok tónusa. Viszont a “csípőízületileg kopott” emberek döntő többségének hiányzott a gluteus maximus mély, farokcsontról eredő ( coccygeális ) rostjainak a működése.

Azaz ha kiesik a posterior glide funkció – a combcsont fejének  rendes hátrahúzása  – akkor a femurfej előre csúszik a vápában, megváltoznak a rendes terhelési viszonyok –  ami egyenes oka a csípőízületi kopásoknak.

Grimaldi a következő kutatásában tovább ment, és megfigyelte, hogy a többi posterior glide funkciót betöltő izom – gluteus medius, minimus, piriformis – a csípőízületi kopásban szenvedő betegeknél szintén jellemzően erősen elgyengült  ( atrofizált )

Amit gyakorló oktatóként és terapeutaként nap mint nap láthatunk, hogy sok – még (!) – tünetmentes ember alig használja ezeket az izmait, így a rossz minta évekkel, akár évtizedekkel a tünet megjelenése előtt jelentkezik. 

Magyarul: a fenék formájából tényleg előre tudunk következtetni a csípőízület jövőjére!

És természetesen időben be tudunk avatkozni, de erről az “erősítsük őket” jellegű hozzáállásnál lényegesen bonyolultabb kérdésről majd a következő részben. Most nézzük meg azt, hogy hogyan lehet felismerni a problémát?

Mutasd a feneked - és az edző megmondja, lesz-e csípőízületi kopásod! 5
Gyógytornászként legkönnyebben tapintás útján tudunk tájékozódni ezen izmok működéséről, de ez a módszer pl. edzőként ez egy csoportos órán kevésbé lenne vállalható, ezért nézzük meg első körben a probléma vizuális jeleit. A fenti ábrán a bal oldali képen látható a hibás minta.

    • A jobb oldali kép a helyes mintát mutatja. Itt a fenék egy piramis alakot formál, és látható az oldalsó farizom (gluteus medius) és a többi posterior glide-ért felelős izom korrekt tónusa.
    • A bal oldali képen a piramis felborul, és kialakul a tipikus “csípőkopós” felállás. Diane Lee kutatásai után ezt a típust ” butt grippernek” nevezzük: a nagy farizom felső rostjai működnek túl az alsók helyett, melyek szép lassan atrofizálódnak – elgyengülnek – ami a későbbi kopásos problémák melegágya. Felmerülhet a kérdés, hogy mit keres egy gerinces blogon ez a probléma? Azt, hogy ez a gond kéz a kézben jár a lordózis elsimulásával, és a gerinc stabilitási problémáival, így ha ez a téma bővebben érdekel, mindneképp olvasd el a spinal engine bejegyzést is itt a gerinc.hu-n, és iratkozz fel az ingyenes tagságra, mert a tagoknak járó ajándék könyvemben sokat írok hasonlókról.

Ha tetszett egy cikk, nyomj egy megosztást, ha pedig mélyebben érdekel a téma, nézd meg a Bene Máté Gerincakadémi workshpjait itt fent az adott menüpontban! 

A cikk hamarosan folytatódik a következő pontokkal:

    • hogyan ismerhető fel a gyakorlatok végrehajtása közben a rossz minta
    • hogyan korrigálható edzés közben. 

Figyeld a gerinc.hu facebook oldalát! 🙂

 

0 Shares
{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
>