Szerző: Bene Máté

Carin Albrecht interjú - lordóziskérdés...:) 1Interjú Carin Albrecht sportfizioterapeutával: Carin elmeséli, miért ragozzák túl manapság a fokozott lordózis kérdését az edzőképzéseken.

Gerincsérv specialista gyógytornászként egyre több a sportoló páciensem. Lelkesek, sokat mozognak, egészségesen élnek, és mégis gerincsérvük, gerincproblémájuk alakul ki. Az általuk meséltelk alapján alakult ki az a véleményem, hogy – tisztelet a szerencsére egyre gyakoribb kivételnek – a legtöbb edzőképzésen a gerincről szó szerint a múlt századi ismereteket tanítják meg az oktatóknak, akik ezekkel felvértezve a mai gerincgondokat a legjobb szándék ellenére is aligha tudják megelőzni az óráikkal. Ennek a folyamatnak változnia kell. Ezért volt különösen öröm Magyarországon találkozni és interjút készíteni a fitness tudományos oldalának egyik jellegzetes alakjával, Carin Albrechtel, akinek a lényeglátása és mély tudása egyformán sugárzott a mikroszkopikus precizitással felépített óráján majd az előadásán keresztül. Éremes elolvasni a gondolatait, melyekből sokat tanulhatunk.

Az előadásodban sokat meséltél a lordózis fontosságáról. Elmondanád a gerinc.hu olvasóinak is, hogy miért akarja a legtöbb fitness instruktor “kiegyengetni” a vendégek lordózisát?

kattints ide és szúrd be a saját képed

A  mai fitness módszerek elméletei a mozgástan nagy tudósától, Janda professzotól származnak, aki anno azt mondta, hogy mindenkinek inkább fokozott lordózisa van, ezért ennek a fokozott ívnek a kiegyenlítésére kell törekedni. Egy baj van ezzel: hogy Janda korában (szerk: múlt század közepe)  ez igaz volt, de ma már nem az. Mi, a modern kor emberei egész napot egy lordózistól távoli helyzetben töljük: ülünk. Ebben a formában pont másképp lógunk a szalagjainkon, hiszen pont hátranyomjuk a derekunkat, ezzel például szűkítve a légzésünk terét. Magyarul ez a tézis már egyáltalán nem igaz. Mondjuk úgy, hogy  „old school”. Hetven éve igaz volt, de ma már nagyon nem az.

Akkoriban nem görnyedtek annyit az emberek, mint manapság… 

Pontosan… Manapság teljesen újra kell gondolnunk a lordózis kérdését. Meggyőződésem, hogy ma sokkal több problémánk van a lordózis „hiányából” az életünkben, mint a túlzott lordózis miatt. Ezért amikor edzek, a célom egy neutrális – természetes – helyzetben dolgozni. El akarom kerülni a tipikus hibát, hogy „óóó, akkor soha többet nem csinálom ezt, akkor most csinálom az ellentétét” ( Karin először púposít, majd túlhomorít), így a fő célom hogy megéreztessem a természetes medencetartást, és erre a helyzetre építsek fel egy erős funkcionális stabilitást.

Remélem a gondolkodásod eljut Magyarországra, mert ez a lényeglátás néhol még hiányzó láncszem az itteni edzőképzésben… Miért kezdted el kialakítani a módszered, az Antarát?  

Rengeteg kutatás készült Ausztráliában, melyek mind azt bizonyították, hogy a módszer hosszú távú eredményeket ad – gerincbetegeknél is. Nem igényel drága gyógyszereket, felszereléseket, vagy eszközöket, csak a saját szenzomotoros figyelmedet – hogy is mondjam ezt szebben: a képességet, hogy megtaláld magadban a kis mély izmokat. A fizioterápiában jó ideje használnak hasonló gondolkodásmódot. Ausztráliában, az északi országokban, Svájcban, de a fitnessbe ez a szemléletmód még nem igazán érkezett meg. Én egy híd szeretnék lenni, aki átviszi ezt a tudást a fizioterápiából a tréning, az edzés világába is. Ezért kombinálom az edzést a tartásjavítással, hiszen ma a legtöbb gerincproblémánk az ülésből származik. Ülünk, ülünk, ülünk, ülünk, így meggyőződésem, hogy ha edzünk az egészséges gerincért, akkor azt egy felegyenesedett helyzetben kell tennünk, folyamatosan szem előtt tartva a mély izmok edzését.

Mit kell tudni Rólad a magyar fitness instruktoroknak?

kattints ide és szúrd be a saját képed

Nem is tudom…
Egész életemben mozgásban voltam, aztán írtam különböző könyveket a strechingről, tartásról, a has intelligens edzéséről a mély stabilizátorokkal együttműködésben. Nagyon fontosnak tartom, hogy menjük bele ebbe a nem tipikus, mély munkába, és kössük össze a globális izmok működtetésével. Hiszen itt is két végletes álláspont van: az első, aki azt mondja: erősítsük a mély izmokat, mert csak az a fontos. A másik azt mondja, hogy mély izmokat erősíteni “stupid dolog”, építsük a globális izmokat. Na ez az a hiba, amit nem szabad elkövetnünk, mert mindkettő csodálatos és fontos dolog.

A helyzet az, hogy ha a mély izmaimnál van a probléma, akkor azt nem tudod globális izmokkal megoldani. Az első lépés tehát azt a kompetenciát az edzők esetében kialakítani, hogy meg tudjuk állapítani, hogy egy lokális, vagy globális problémáról van-e szó. És ennek a megoldására nagyon precíz, és nagyon gyönyörű tréninget lehet tartani. Ez a lényeg, amit tudnotok kell rólam…:)

És mit kell tudnunk az új könyvedről?

Remélem lefordítják, és elérhető lesz Magyarországon is, bár nem ismerek kiadókat itt, de talán lesz rá lehetőség. A könyv a tartás evolúciójáról fog szólni. Onnan indul a történet, hogy a gyermek megszületik, elindul, felegyenesedik, majd innentől milyen hatások érik, melyek befolyásolják a tartásának a kialakulását. Érzelmek, stressz, gyógyszerek, ülésmód, szokások. Aztán mindent megmutatok a helytelen tartásokról és azok korrekciójáról, például arról, hogyan kell felismerni és definiálni a rossz tartást, ill. hogyan kell közel természetes helyzetbe kerülni ezekből.

Leírom, hogyan hat az anatómiailag rossz tartás a testre, azon belül hogyan hat a core-rendszerre. Példa: ha így áll a medencém, az hogyan hat a multifidus rendszerre, és hogyan hat a medencefenékre. Vagy ha például így állok, az hogyan hat a hasam formájára. Szóval sokat mesélek majd arról, hogy milyen rombolást végez a rossz tartás a gerincen, és arról is, hogyan lehet „reprintelni”, újraírni a rendszert, aztán ha a reprint kész, akkor megyünk rá a globális tréningre, hogy az ember erős is lehessen, és szép izmokat építhessen.

kattints ide és szúrd be a saját képed

Mit tudsz mondani a módszer eredményeiről?

Azt tudnod kell, hogy erről semmiféle tudományos kutatást nem végeztünk eddig, mert nagyon bonyolult a …

Tudom, ugyanez a helyzet nálunk is. Lehetetlen ennyi változót kikötni és függetlenül vizsgálni. Nem is ezt, hanem azt szerettem volna kérdezni, hogy mit mutatnak a tapasztalatok?

Csodálatos visszajelzéseink vannak. Annyiszor hallom, hogy “mióta járok Antarára, elmúltak a fájdalmaim, végre stabilabbnak és biztonságban érzem a gerincem.” Ezek a visszajelzések rengeteg erőt adnak nekem.

Amiről vannak vizsgálati eredményeink, az elsősorban a medencefenék témaköre. Néhány kutató vizsgálta az Antarás hölgyek medencefenekét miközben gyakorlatokat végeztek. Old school felüléseket, haspréseket, crunch gyakorlatokat, és az Antara reprint gyakorlatait. Itt nagyon megmutatkozott a különbség, hogy milyen, amikor az ember tudja, hogy hogyan használja a core-rendszerét, és milyen, amikor nem. Ez is mutatja, hogy jó úton vagyunk. Sajnos bár a fizioterápiában már sok kutatás készült hasonló területen, de a tréningben még nem.

Kinek ajánlod a módszert? 

Attól függ. Ha az életmód a lényeg akkor jó az Antara. Ha a lapos has, akkor is. Ha az egészséges derék a cél, akkor is. Ez csak attól függ, hová tesszük a fókuszt, hiszen nem akarunk kizárni senkit…

0 Shares
{"email":"Email address invalid","url":"Website address invalid","required":"Required field missing"}
>