Ass = fenék,
Grass = fű
Ass to grass guggolás (ATG) = "fenék a fűig" guggolás - azaz teli talpon leguggolni.
Ebből már biztos kitaláltad, hogy a guggolás
- és közvetve a "csípőnyitások" lesznek a mai téma.
Pár napja belefutottam egy klasszikus
(klasszikusan demagóg) social media posztba:
1,5 év körüli, tündéri kisfiú a homokozóban - tökéletes „ass to grass”
guggolásban - a kezében egy játékkarddal.
A szöveg alatta:
„ Tanuld meg újra, hogyan guggolj úgy, mint gyerekkorodban! ”
Erről annyit, hogy aki csak egyszer töltött kicsit hosszabb időt egy ekkora gyerekkel, az pontosan tudja, mi történne, ha a játékkard helyett adnánk a kisfiúnak egy igazit.
Nyilván... 🙂
Fél perc szintidőn belül derülne ki, hogy ő nem a csak világ legcukibb "guggolója",
hanem egyben egy mindenre kíváncsi, játszótéri sorozatgyilkos is. 😀
Véletlenül sem rosszindulatból kaszabolná le a játszótársait – egyszerűen azért tenné, mert olyan, mint egy ifjú kutató: mindenre kíváncsi, és még fogalma sincs,
mit okoz egy karddal hadonászni - ezért feltétlen ki kell derítenie. 🙂
A lényeg: a gyerek (még) teljesen más, mint Te!
(remélem :))
Ahogy nem érett az idegrendszere - ezzel párhuzamosan "nincs készen" mozgásszervrendszere sem.
Gyerek vs. felnőtt medence – miért nagyon nem ugyanaz a kategória?
Amikor a kisgyerek a képen ass to grass (ATG) guggol,
a teste még nagyon „alakulóban van”.
Ha csinálnál a medencéjéről egy röntgent, a képek - nekünk civileknek -
elsőre megdöbbentőek - talán még kicsit ijesztőek is lennének.
A legvadabb dolog:
A gyerek medencéje három teljesen különálló (!) darabból áll (csípőcsont, szeméremcsont, ülőcsont) - ezek még nincsenek összeforrva.
A köztük lévő (triradiális) porc nem látszik a felvételen, így a röntgen olyan hatást kelt, mintha a gyereknek nem is lenne egyben a medencéje.
Az egész úgy néz ki, mint valami sci-fi-ből jövő Alien-váz, ahol a csontok furcsán szétállnak, és nincs „fix tartásuk”.
A csípőízületi vápa:
A csípőízületi vápa (acetabulum) is meglepően sekély
- ezt később majd a járás terhelése mélyiti ki.
A combnyak jellemző szögei is teljesen mások:
1. Nagyobb a combcsont - combnyak szöge (CCD):
Ez egy gyereknél 150 fok körüli, míg egy felnőttnél 130-ra csökken
- kb. mintha szintén a járás "nyomná le" a végleges helyére a combnyakat.
2. Az anteverzió is sokkal nagyobb a gyerekekben
No worries - ez a BGA - a hely, ahol minden érthetővé válik - figyelj:
Ez az anteverzió dolog annyit tesz, hogy a combfej nem pontosan egyvonalban ül a combcsont tetején, hanem előre van tekerve.
Gyerekként ez a "tekeredés" kb. 30-40 fok, ami sokkal nagyobb csípőízületi
mozgástartományt tesz lehetővé, mint a felnőttek "maradék" 10-15 foka.
Egy érdekesség
/A nagyobb anteverzió miatt játszanak el a gyerek röhögve W ülésben - amitől ki tudja miért sikítófrászt kapnak egyes mozgásterapeuták - ok nélkül paráztatva ezzel a szülőket -, akik ezért folyamatosan csesztetik a gyerekeiket, hogy hagyják ezt abba. Így szegény kölyköknek viszont állandóan félbe kell szakítaniuk a kezükkel épp elkezdett finommotorika gyakorlását (pl. a távirányító szétszerelése), amitől viszont előfordul, hogy tényleg valamivel lassabban fejlődnek, hiszen a finommotorika gyakorlása az idegrendszeri érés egyik alapja. Ezért károsak a sosem validált, de igen elterjedt, ősrégi - fizio dogmák.
Amúgy ha ezt olvasva most esetleg Te kaptál sikítófrászt azért, mert nem ezt tanultad - és nyilván baromi kellemetlen a conflicting infó és nehéz felülírni magadban egy vaskos hitet -, akkor légyszi ne engem szidj, hanem olvass utána! De ne szakik weboldalain, hanem RCT-kben és ortopédia könyvekben! Valid infót mindig ott találsz. /
A járás szó szerint építi át a testet:
Aztán ahogy a gyerek egyre többet áll és jár, minden lépéssel alakítja
magát – szó szerint építi a jövőbeli testét :
- "Megírja" a mély csípőízületi vápát...
- ..."összeolvad" és merevvé válik a 3 csípőcsont egy messzív medencévé,
- és lecsökken a combcsont - combnyak szöge (CCD) és az anteverzió....
Így amikor egy felnőtt guggol:
- A vápa már mély - értsd: sokkal kisebb mozgástartomány "fér bele".
- A medence összecsontososott és fix - azaz még kisebb lesz a normál mozgástartomány.
- És az anteverzió is 30-40 fokról 10-15-re csökken - azaz még kisebb lesz a csontos mozgástartomáy.
Hogy a mondanivaló kristálytiszta és egyértelmű legyen:
A mozgástartományt leggyakrabban nem az izmok / lágyrészek rugalmassága, hanem az érett csontos anatómia határolja idővel le...
...és ez totálisan és teljesen normális.
Szóval általában nettó illúzió azt gondolni, hogy egy 30-40 éves embernek „vissza kell szereznie” a kisgyermekkori guggolást.
Abszolút nem kell - más testben élünk, más szabályokkal.
Miért lehet veszélyes az ilyesmi erőltetése?
Az emberi test robosztus, így általában nem veszélyes még az sem,
ha hülyeséget csinálunk - de ha ezt kellő kitartással, vagy nagy
terheléssel - esetleg a kettő kombójában - csináljuk, akkor az esélyek
tudnak romlani.
Mázlistáknál
Aki az ATG ( ass to grass) guggoláshoz szerencsés anatómiai adottságokkal született (sekélyebb, oldalra álló vápa), az simán képes lesz így guggolni és nem lesz tőle semmi baja, sőt!!!
Jó eséllyel ők lesznek a nagyon sikeres erőemelők is, mert őket "nem zavarja", hanem végig támogatja az alkatuk...
De a többség sosem fog tudni így guggolni, és ez teljesen természetes.
Ha erőlteted, akkor „szabadságot” bizosan nem nyersz
Csupán csak a csípő vápát mélyítő labrumot, porcot, ízületi szöveteket kezded el terhelni, mivel a csontjaid adottak. Ez természetesen nem feltétlen gond, hiszen a terheléstől leszünk erősebbek is, de ilyenkor azért mindig kérdés, hogy adaptálódni fogunk-e hozzá
vagy túlterhelődni és sérülni / kopni.
Hogyan döntheted el, hogy te melyik típus vagy?
Van pár egyszerű ön-teszt, de egyik sem objektív.
Sőt...
Az egyik a sok közül:
- Feküdj hanyatt!
- Húzd fel a térded a mellkasodhoz
- majd kezd el körözni a csípőddel különböző irányokba!
- Figyeld meg: hol áll meg a mozgás!
Ha puha, izmos nyújtásérzetet érzel, akkor vlsz. inkább lágyrész-limitált vagy. Ha kemény, „csontos ütközést” érzel, akkor a csontos anatómia korlátoz.
Ha a második vagy, akkor valószínűleg nem a mobilitásod hiánya,
hanem a csípőízületed formája miatt nem tudsz ass to grass guggolni,
és ezzel a világon semmi baj nincs.
Fontos:
A "nem megy = baj van" üzenet nem csak alaptalan és tudománytalan,
de szokás szerint felesleges tiszteletköröket eredményezhet,
mert elkezdesz azon dolgozni, amin kár - csontokat faragni max.
az ortopéd sebész tudna, de gondolom ( remélem 🙂 ) annyit
nem ér meg neked a dolog.
Kinek lehet rizikósabb az ass-to-grass guggolás?
Van, akinek a combfeje olyan, mint egy tökéletesen kerek golflabda.
Ez jól illeszkedik az ízületi vápába, és bazi nagy mozgástartományt tesz lehetővé.
Nála probléma nélkül "bele fog férni a csípőízületbe" a mély guggolás.
Másoknál viszont a combfej nem teljesen kerek, hanem kissé "lapibb" vagy dudorszerű kiemelkedése van. Ezt hívjuk cam morfológiának.
A gond ott kezdődik, hogy cam típus esetén a csípő véghelyzeteiben (főleg nagyfokú hajlítás, addukció és berotáció kombóban– ami pont az „ass to grass” guggolás pozíciója) a combnyak csontos kiemelkedése (a dudor) izomból beleütközik az ízületi vápa szélébe - ahol van egy vápát mélyítő kis lágyrészgyűrű, a labrum.
Az ATG náluk:
- fokozott nyíróerőt ró a labrumra (az említett ízületi vápát mélyító lágyrészes gyűrű )
- szanaszét irritálhatja a vápa szélét és a környező szöveteket,
- hosszabb távon pedig károsíthatja az ízületet, ha rendszeresen és erőltetve terheljük ebben a tartományban.
Sajnos egyik manőver sem fájdalmas, így a vendég nem érzi, amikor
cseszteti magát, viszont ez simán hozzájárulhat, hogy idővel FAI-ja
(femoral acetabular syndrome ) legyen.
Szóval kb. ezért értelmetlen a „mindenkinek a fenék a földig” mottó!
Akinek a csontos morfológiája nem engedi, annál a mélyre erőltetés nemhogy nem hasznos, hanem még rizikós is lehet.
Hogy honnan tudod, hogy CAM típus-e a vendéged?
Nem tudod...;) Ezért gondold át, hogy pusztán hobbiból erőltetsz-e valamit,
amit - hacsak maga a sportág nem kívánja meg - tök felesleges.
Összefoglalva
Ha a csípőformád engedi, totálisan oké a dolog. Ez általában abból látszik, hogy a vendég röhögve beleejti magát az ATG-be. Ha viszont nem, a rendszeresen „erőltetett mélység” és terhelés kombó idővel benne van, hogy bántani fogja a porcot vagy a labrumot.
És ne hidd, hogy egy jógaóra passzírozott csípőnyitásai kevésbé rizikósak, mint egy súllyal való guggolás!
Úgy tudod felismerni a második pontot, hogy a vendég minden más pozícióban teljesen korrektül nyújtható ( pl. háton fekve magasba emelhető a lába) de mélyre guggolni mégsem tud, mert elfogy a szabad mozgástartomány.
Ilyenkor - már ha a sportotok nem kényszerít rá - miért kellene erőltetni?
Guggoljon úgy ahogy a FELNŐTT testének ez természetes - és kész!
Nem vagyunk már gyerekek!
/még akkor sem, ha egyes fb. posztok annak akarnak nézni minket! :)/