MOZGÁS NEUROLÓGIA
  / 2021. október 30. - 2022. február 12. /   

TOVÁBBKÉPZÉS - EGY KOMOLYABB OKTATÓI SZINT ÉRDEKÉBEN

Sokszor mondjuk azt, hogy az óráinkon idegrendszeri vagy mozgásmintákat fejlesztünk...

képzés-BGA-fascia
  • de vajon tudjuk, hogy mit jelent ez egész pontosan?
  • hogy egész konkrétan mi történik az ideg és mozgásrendszerben amikor ezeket a "mintákat" fejlesztjük?

Azt gondolom, hogy egy percig nem ciki belátni, hogy a tudásunk - hála az oktatóképzések gyakran felületesebb jellegének -  azért ezen a területen tud néha "szegmentálisan instabil" lenni.


Pedig az idegrendszerhez "nyúlunk hozzá" akkor:

  • amikor nyújtunk
    ( sokkal inkább, mint a többi szövethez )  
  • ma már pontosan tudjuk, hogy elsősorban vele "beszélgetünk"
    amikor szegmentális vagy ízületi stabilitást fejlesztünk.
  • ő a felelős a fájdalmaink mértékéért és jellegéért -
    /ennek a pontos mechanizmusa a terápiás szakmák egyik
    legtöbb meglepetést hozó, komolyan kutatott témája/  
  • és nagyon sok ma használt mozgás és manuálterápiás forma -
    elentétben a számos elterjedt fantazmagóriával - is elsősorban rá, vagy rajta keresztül hat. 
  • de vele tanulunk meg és hozunk létre mozgásokat,
  • ő feszíti be az izmainkat amikor azok "beállnak"...

    / bocs, nem bírom ki, hogy ne szakmázzak bele a tanfolyami leírásba: egy izom nem (!) zsugorodik, "áll be" vagy "nyúlik túl" csak azért, mert "úgy hagyod". Az idegrendszer közreműködése nélkül - ezt példázza pl. sok stroke utáni spasztikus tónus - semmi ilyesmi nem történne, így a tartásunk és a tónusunk is elsősorban az idegrendszerünk "játékainak" a folyománya. /  
  • ...és bármit is mozgunk, az érzékeny idegrendszerünk mozog velünk - csúszik, nyúlik, alkalmazkodik, feltekeredik - ami ha nem sikerül tökéletesen - pl. letapadások -  akkor problémák fájdalmak, alakulhat ki.


    És ez még csak a kezdet...
    ... csak néhány azok közül a mechanizmusok közül (végtelen más mellett) amire mind erősen hathatnak az óráink.  


ergo sokkal többet foglalkozunk az idegrendszerrel mint gondoljuk,
és sokkal több dolog dől el itt, mint azt tanulni szoktuk...


képzés-BGA-haladó-gerinc

Szerintem egyértelmű, hogy ha komolyan gondoljuk a prevenciós munkánkat, akkor ehhez a területhez valamennyire értenünk kell - egy terápiást tevékenység pedig szerintem elképzelhetelten az idegrendszer működésének legalább alapszintű ismerete nélkül.  

( Ennek ellenére - és szigorúan csak itt, egymás közt - legtöbbször nemhogy a fentiek pontos módját, de még annak a hátterét sem igazán tanítják meg nekünk, hogy hogyan jön létre egy egyszerű mozdulat vagy alakul valamilyen fájdalom.)    

Pedig ha nem vagyunk járatosak ezen a területen, akkor azért
tud néha felületes lenni, amit csinálunk...


Ez nem a mi hibánk - az oktatóképzések ( érthető módon) nem elsősorban ezzel a haladóbb témakörrel indítanak.

A terület ráadásul tényleg összetett - ezt egy percig nem szépítem.  Ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondanom, hogy baromi bonyolult, ezért könnyű elveszni már az első mondatok után ezekben a cikkeikben.) 

Olyan anyagot találni, ami követhető, érthető, magyarul van - de ellő mélységet is hoz -
- ráadásul kifejezetten nekünk, oktatóknak szól - pedig szerintem a mission impossible kategóriája.


Pedig nagyon kéne az ilyesmi...

A BGA KLASSZIKUSAN ILYEN ESETEKBEN SZOKTA AZT MONDANI, HOGY:

Mozgásneurológia 1

 
Az elmúlt háromnegyed évben ezért kifejezetten egy ezt az űrt betöltő képzés összeállításán dolgoztam.


Ez lett a:

 BGA MOZGÁSNEURÓ
 

A tanfolyam úgy gondolom, hogy pont azokat a hiányzó puzzledarabkákat hozza el - egy logikus, rendszerezett modellként - melyek sokkal stabilabbá, hatékonyabbá és letisztultabbá tehetik a munkánkat. 

A képzésen minden korábbinál mélyebben nézünk utána az órán - és a mozgásrendszerben történteknek - aztán egy kicsit tovább is megyünk: elkezdjük ezt a csomagot az órádon kibontani. 

Mozgásneurológia 2

Területek és leckék: 

1

Az idegek mozgásai
- és az óráidon használható idegmobilizációs technikák:


A testben az idegek is folyamatosan csúsznak / elmozdulnak miközben mozogsz. A gerinvelő pl. előre hajláskor akár több, mint 10 centivel kevesebbet mozdul, mint a csontos gerinccsatorna - elhúzva ezzel a gyököket, ereket, kötőszöveteket... Néha meg is változhat ez a mozgáskészség, ami könnyen problémák forrásává válhat. 

  • Hogy épül fel, és hogyan mozog az idegrendszer, miből kapja a tápanyagellátását, ezt hogyan tudjuk az óráinkon jótékonyan befolyásolni?
  • Hogyan hatnak a jógapózok és fitness gyakorlatok - vagy akár a stretching gyakorlatai a gerincvelő és annak burkainak mozgásaira?  
    ( mert gyakoroltattad jó sokat a vendégeiddel ezt már a tegnapi órádon is, és hogyan lehet ez tudatosabb? ) 
  • Hogyan tudod ezeket a hatásokat módosítani a gyakorlatok kis változtatásaival? 
  • Hogyan tudod mobilizálni az idegrostokat az órádon MOZGÁSSAL, és karban tartani őket edzéssel? / főbb idegenként egy "raklapnyi" konkrét neuromobilizációs gyakorlatot nézünk itt át, amiket célzottan be tudsz építeni a tréningedbe /

/ ne keverjük össze - a nerve flossing itt nem azt az ízületkezelést jelenti, ami ma nagy divat, hanem az idegek / idegkötegek ( plexusok) ellentétes irányú mobilizációs technikáit - a szabad mozgásukban korlátozott idegek felszbadítására, az idegrendszer mozgásainak karbantartására - ráadásul ezt nem a tankönyvi sablonmozdulatokkal, hanem élő, az órádon is előforduló gyakorlatok működése közben vesszük át. )


Ennek a résznek a végére az órád minden gyakorlatáról meg fogod tudni mondani, hogy melyik fő idegeket hogyan mobilizálja, és tervezetten fogsz tudni olyan gyakorlatokat kiválasztani - de akár kitalálni is - melyek dolgoznak ezen a mechanizmuson - akkor is, ha tai-chi chuan és akkor is ha kettlebell vagy erőemelő instruktor vagy.  

2

Az idegrendszer felépítés és működése
- az oktató szempontjából közelítve


Persze teljesen az alapoktól indulunk. Megnézzük, hogyan működik és épül fel egy idegsejt, átvesszük, hogy hogyan jön létre egy mozdulat. Megtanuljuk hogyan érezzük a testünk pozícióit és érzeteit, milyen pályákon közlekednek az ingerületek - de mindenek előtt persze tisztázzuk, hogy mi a különbség egy inger és egy ingerület között.  

  • Ebben a részben elindulunk onnan, hogy hogyan fut végig egy akciós potenciál az idegsejteken és hogyan hoz létre a nagy alfa motoros neuron egy összehúzódást a izomrostokon. 
  • Megnézzük, hogyan érzünk pontosan, kik laknak a dorzális ganglionban - ne ijedj meg, full egyszerűen tolmácsolom ezeket - közben Te is rá fogsz jönni, hogy az érdemi munkához ezeket ismerni kell.
  •  Belemegyünk abba, hogy hogyan működnek a reflexeink.  
  • Átvesszük hogy milyen utakon futnak fel és lefelé az ingerületek a gerincvelődben, és mi az, amit tudatosan tudunk csinálni. / meglepődsz majd, hogy mennyire kevés-féle dologra vagyunk tudatosan képesek 🙂 / 
  • stb...

Ennek a résznek a végére szerintem még fel sem fog tűnni, hogy milyen bonyolult dolgokat látsz egész könnyen át -  viszont már nem lesz "távoli sziget" számodra a neuroanatómia területe. Sőt!!! Azt fogod észrevenni, hogy már szeretsz róla olvasgatni, és valahogy egész könnyen követhetővé váltak azokat a cikkek, amiket korábban a 3. mondat után letettél...

...és a játékunk itt még csak épp elkezdődik...

3

Egy kis fájdalomtudomány
( Pain Science 1. ) 

Ez szintén egy nagyobb témakör lesz - egy végtelenül izgalmas terület, csupa újdonsággal,
amihez szintén sok ponton lehet közünk. Átvesszük itt többek között, hogy: 

  • Mi a fájdalom? / itt nem a "szokásos ködösítős mesét" vesszük végig, hanem neuronról - neuronra, kapcsolóról-kapcsolóra megnézzük, hogy mit tudunk arról, ami lezajlik a vendégben, amikor fájdalmat érez. /
  • Megnézzük, hogy hol mi gátolhat egy ilyen ingerületet - és mivel lehet tudatosan gátlást elérni, hogy a fájdalom gyorsabban csökkenhesen. 
  • Mit jelent pontosan az, hogy gyulladás, mit okoz / mi okozza, mi a jelentősége, és hogyan érdemes a mozgással hozzáállni egy gyulladásos területhez? 
  • Hogyan tudod mozgással és technikákkal befolyásolni a fájdalmat, hogyan javíthat a sport vagy jóga a krónikus fájdalmon, milyen faktorok hatnak még rá?
  • Mikor érdemes / mert van ilyen - sőt, van amikor határozottan szükséges!!! / és mikor nagyon nem szerencsés fájdalom mellett mozogni?  / ennek a pontos megítélése egy rehabilitáció sikerének kulcsa lehet - ez a rész inkább gyógytornászoknak fog szólni - de totál érhető les / 

A végére megértjük, miért mondhatta Peter O'Sullivan professzor, hogy
 "Nem félek a fájdalomtól"

Sőt...Lehet talán egy kicsit mi is így leszünk vele..

4

Fájdalomtudomány 2:
amikor a "riasztó" túlérzékeny és felébreszti az összes szomszédot: 

A fájdalom témakörön kicsit tovább is megyünk - néha a fájdalomérzékelő rendszerünk hiperérzékennyé válik. Ebben a részben azt a folyamatot nézzük át, amikor az idegrendszer kicsit elkalibrálja magát, és akkor is riadót fúj, amikor erre nincs szükség.  

  • Először egy újabb túrát teszünk az  "idegsejt végén lévő nociceptor - dorzális ganglion - gerincvelő - agy" útvonalon. A végére teljesen egyértelmű lesz, hogy hol megy végig, és mit csinál az ingerület mire az agyban fájdalommá válik. 
  • Majd elidőzünk a fenti "útvonal állomásain" és végigvesszük, hogy hol tudunk túlérzékennyé válni, hogy az agy már "téves információt" kapjon a szövetek állapotáról, így kicsit félreértelmezze az inger jelentőségét. ( ők lesznek a végtelenül előre hajolni félő, paksaméta orvosi papírral rendelkező emberek) 
  • Mit jelent a centrális szenzitizáció - amikor egy érintés, vagy egy ártatlan mozdulat is fájdalmassá válhat.  
  • És mi a szomatizáció - amivel elkerülhetetlenül találkozni fogsz, ha embereket kezelsz vagy mozgatsz.
  • Majd beszélgetünk a "nyelvtanról" -  a közléseknek és a stresszhormonoknak a szerepéről a fájdalomérzékelésben - ill. arról, hogy mennyire sokat tudunk ártani egy embernek, ha hülyeségeket beszélnük a problémájáról. ( akár egy gerincmodell ronda kiboltosulására való mutogatással, vagy akár az "instabil", "elcsúszott" vagy a "degenerálódott" jellegű szavakkal. ) 

 Ez is egy baromi érdekes rész - csupa olyan kitekintéssel, ami életre fog kelni szinte minden oktatói tevékenységünkben - és talán egy picit érettebb, letisztultabb megnyilvánulásokhoz vezet. 

5

Sérülések és hibás minták

- oktatói szemszögből

Több leckével is masszívan bele fogunk menni a sérülések következményeibe, ami nem egy könnyű, de egy oktatói szint felett már elkerülhetetlen terület. Viszont a BGA-ra jellemzően a lehető legérhetőbbé teszem ezt.


  • Pályák - központok - szabályozó (gátló és serkető) mechanizmusok.
    / ez egy szint felett a szakmai "alapműveltség" része, így ezen muszáj átverekednünk magunkat - de igyekszem a legélvezhetőbbé is izgalmasabbá tenni ezt a témakört is ! / 
  • Az idegek sérülései - az ebből eredő problémák pontos megértése, és a regeneráció lehetőségei.
    Itt átvesszük többek közt, hogy mi történik az ideggel, amikor pl. a porckorong pár hónapig megnyomja. Tényleg 1mm/nap tempóban tud regenerálódni????
( Válasz: Dehogy. Ez a tempó általában akkor jellemző, ha az idegszövet szakadva sérül, de az ideg kötőszövetes burka nem, így "újra tud nőni". Ez egy teljesen más sérülési mechanizmus következménye és alapvető hiba - és gyakran a páciensek félretájékoztatása - össze keverni a kettőt.  )

 
/ off: az érthető és azonnal beépíthető "bonyolításmentesség" szerintem ezen a területen azért extra érték, mert a szubjektív tapasztalatom az, hogy ma itthon naggyítóval kell keresni azokat a kollégákat, akik ezt a témát könnyen befogadhatóan, felhasználhatóan, és oktatói szemszögből képesek átadni. / 

6

Propriocepció
- testérzékelés az órán és a gyakorlatok közben

A propriocepció szóval nagyon sokan dobálóznak a fitnessben...

...de egész pontosan nagyon kevesen ismerik, hogy milyen érzékelő testecskék honnan, milyen utakon, milyen módon és hogyan adnak információt a test egyes részeinek tulajdonságairól, és ez hogyan befolyásolhatja a gyakorlásunkat. 


  • Ebben  a részben átvesszük a terület azon tudnivalóit, melyek bár évtizedek óta elég pontosan ismertek, ma mégis előszeretettel emlege őket "vadi új felfedezésekként". Ezeket a végletekig tisztítjuk le és tesszük egyértelművé, majd összecsomagoljuk őket, elvisszük az órádra és a vendégeid gyakorálásán keresztül bontjuk ki az egészet. 
  • Megfigyeljük a vendégeket,  megtanuljuk, hogy néha miért tundnak ügyetlenkedni, és hogyan tudjuk őket segíteni a pontos mozgástanulásban.
  • A gyakorlatokon keresztül pedig megnézzük, hogyan tudjuk a proprioceptív képességeket fejleszteni, és a vendégeinknél élethosszig a lehető legjobban megőrizni. 


A végére a barátaid lesznek a Paccini testek és Golgi ín készülékek, nem lesz szükséged GPS-re a gerincvelő felszálló pályáin való száguldozáshoz, és a "formáció retikulárisz" kifejezés is magabiztos mosolyt fog csalni az arcodra - mert pontosan érteni fogod, hogy mi zajlik belül, amikor a vendéged instabil helyzetben ügyeskedik - és mivel lehet közben segíteni neki...

7

A neuroendokrin rendszer és
 a mozgás kapcsolatai: 

  • Hogyan módosítják a hormonok az idegrendszer működését, a fájdalomélmény kialakulását, és hogyan nyúl bele ezekbe az összefüggésekbe a mozgás...
  • Milyen "levesben" lakik az idegrendszer, és hogyan módosítja ez a "vegykonyha" a rendszer működését. 
  • Az endorfin és a korizol szerepe + az edzés hatása az emberi viselkedésre, tartásra és egy kicsit a psziché működésére.

    / Nem sorolok fel mindent, ami lesz - számomra ez egy végtelenül igzalmas rész... Még az is kiderül belőle, hogy edzés után könnyebb-e vakmerően pl.részvényt venni és mit okoz egy nyert széria a háziversenyen...:) / 
  • Itt nézzük át pl., hogy mi a manuális technikák döntő részének a hatásmechanizmusa?
    ( Vajon tényleg "helyre tesszük a csontokat" és "manipuláljuk a fasciát" vagy ezeknek a műfajoknak a  legnagyobb része sokkal inkább az idegrendszerünk térfelén zajlik?
    A válasz persze, hogy IGEN ... Jó tudni a hogyant, hogy ne azzal "fárasszuk magunkat" és néha a pácienst ami nincs, hanem inkább keressük azt, ami van - mert sokkal többet segítünk vele. )  

A végére lehet, hogy nem is fogod akarni annyira "szétszaggatni magad" az edzéseiden, lehet elfelejted a "no pain no gain" mantráját, és elkezdesz azon gondolkodni helyette, hogyan tudnál jobban aludni... 

8

Reflexek, testtartás és járás: 


  • Hogyan alakul ki az ember tartása, milyen idegrendszeri mechanizmusok szabályozzák?
  • Hogyan alakul ki az emberi járás - mi az a CPG és van-e dolgunk vele? 
  • A normális tónusszabályozás folyamata... 
  • Ezt hogyan rontjuk el, és ha már elrontottuk, hogyan tudjuk visszanyerni mozgással, tartásszbályozással?
  • Mi a szimpatikus és paraszimpatikus tónus, hogyan és milyen technikákkal tudjuk ezeket az óráinkon befolyásolni. 
  • És rengeteg olyan trükk, módszer és technika, amivel segíthetjük a helyes tónusregulációt és az ergonomikus tartás kialakulását. 

9

Stretching és nyújtás:


Tudom, hogy nagyon sokat tudsz erről a témáról, és oktatóként a tapasztalatunk sem kicsi ezen a téren, de végtelen nagyot "ment a tudomány" is az utóbbi időben, így a korábbi tudásunkat röviden összefoglaljuk, majd hozzácsapjuk az újdonságokat!
 
A stretching "lényege" lehetséges, hogy nem is az izmaidben és kötőszöveteidben történik?  

  • Mi történik a szövetekben ( fascia, szalagok, inak, izmok) a nyújtás közben - de még inkább mi nem???
  • A tónusreguláció neurológiája - mitől feszülünk be - és miért feszítünk ott, ahol hosszú távon káros?
  • Mikor és miért kifejezetten kellemetlen hosszabb távon az amúgy "megkönnyebbülést" hozó stretching gyakorlatok végeztetése - befeszült és merev rostok esetén. 
  • stb...

Ebben a részben azzal fogunk foglalkozni, hogy hogyan tudjuk a vendégeink fokozódó izomtónusát tényeg hatékonyan csökkenteni. Ez sajnos nem annyira egyértelmű téma, mint amilyennek elsőre tűnhet.    

Aztán beleugrunk pár nyújtó gyakorlatba - a vicces az lesz, hogy rajtunk kívül senki nem ismerné fel, hogy ezek nyújtógyakorlatok...

Mozgásneurológia 3

ezek persze csak a nagyobb témaköreink...

Érinteni fogunk egy sor izgalmas kérdést: 

  • Hogyan hat vissza a test az agyra, miért abszolút nem (!) igaz, "az agy kiadja a parancsot, amit a test végrehajt" koncepció - ill. miért értelmelten ezt a két dolgot ilyen formában szétválasztani. ( és ennek mi a jelentősége az edzésen )
  • Mik azok az alagút szindrómák, hol találhatók ilyen alagutak és hogyan tarthatók "nyitva"?  
  • Hogyan működik az emberi psziché döntéshozatali folyamata - miért és milyen mechanizmusok útján választjuk azt a szakmai valóságunknak amit, miért torzít ez napról napra egyre jobban + hogyan tudjuk kicsit objektívebben megszűrni a szakmai információkat - felülemelkedve a saját agyunk egyik legtermészetesebb és legrégebbi működésén.  
  • Az idegrendszer működésének mélyebb megértésén keresztül hogyan építhetünk ki jobb kapcsolatokat a vendégeinkkel, pácienseinkkel?    
  • Mi az "idegletapadás", milyen tünetei lehetnek, hogyan tesztelhetők és milyen mozgásokkal oldhatók fel a különböző területeken?
  • Mik azok az idegmobilitási tesztek és hogyan lehet őket elvégezni? 
  • Mi történik EGÉSZ PONTOSAN, amikor valaki fasciát kezel vagy hengerezik
    / a sok helyen népszerű legendákkal ellentétben magával a fasciával elég kevés, viszont az idegrendszerben annál több dolog történik - ennek a pontos, ma már egész jól ismert paramétereit is átnézzük az egyik leckében /
  • Hogyan és milyen módon módosítja az idegrendszer működését (!) egy edzés, jógaóra vagy mozdulatok?
  • Stb...
képzés-BGA-gerinc-és-jóga

Hogy fog kinézni a képzés: 

Ezt a tanfolyamot képtelenség lenne egy - vagy akár négy - hétvége alatt "lenyomni" - mert annyi újdonságot tartalmaz - és a legtöbbünk számára annyira új a terület, hogy az a reális, hogy kb. fél óra után "betelik a puffer".

Ezért a mély és tartós megértés érdekében fokozatosan, hétről-hétre ,  leckéről - leckére haladunk.

Mozgásneurológia 4

 Az anyagot ezért a következő formában adom le:

1

Az első két hónap - a leckék időszaka:  

Az első két hónapban minden héten küldök - hosszától és feldolgozáshoz szükséges időtől függően egy - három leckét. Ezek egy-egy idegrendszeri témakört dolgoznak fel. Ezeket a képzés zárt, online felületén találod majd meg. 


Mindet végtelenül érhetően, minden bonyolítástól mentes formában állítottam össze, sokszor rajzolok, mutogatok majd, hogy minden információ a legtisztábban átmenjen.
 
Ezeket a leckéket a saját időbeosztásodban tudod feldolgozni - akárhányszor végignézheted, kijegyzetelheted őket.

Küldök hozzájuk a segédletet, útmutatókat, és egy tesztet is feladatokkal - ezt természetesen nem kérem el, de Neked jól jöhet, hogy vissza tudd ellenőrizni, hogy elmélyült-e az adott fejezet tartalma.


( A zárt felület egyszerűen kezelhető, magyar nyelvű, nagyon könnyű belépni és használni.) 

2

A következő három hét - a gyakorlat időszaka 

Ebben a részben a korábban megtanult témakörökre épített gyakorlatokat, partner - facilitációs, automobilizációs és relaxációs technikákat, neuromobilizációs és neurológiai teszteket nézzük át.

Ezek nagyon jó minőségben bemutatva szintén a zárt felületeden érhetők majd el.

A többségüket saját magadon, az anyag másik részét a megtekintés után egy családtagon is  könnyen ki tudod próbálni, be tudod gyakorolni.

Ebben a részben sokat fogok visszautalni a korábban megszerzett ismeretekre, így ez a három hét is - bár ez már teljesen a gyakorlatról szól - tovább mélyíti / bővíti majd a korábbiakat, viszont itt már kizárólag az órán alkalmazható irányokra, gyakorlatokra, technikákra és a facilitációra fókuszálunk.

A gyakorlati nap - amikor lehetőség lesz egymáson tesztelni - gyakorolni és vizsgálódni: 

A képzés a fentiekkel lezárul - a teljes anyaga a zárt felületen is átadásra kerül, de a képzés végén  - ha van erre módod / igényed - egy egy napos élő szeminárium keretében találkozunk, hogy elpróbáljuk az összes korábban átvett technikát.

Ezen a napon végigfuttatjuk egymáson a tesztekket, megnézzük, hogy ki hol "akad", esetleg produkál valamilyen rendellenességet - lesz ilyen 🙂 -  és hogyan lehet fejleszteni a saját rendszerünket.
 
Úgy gondolom, hogy ez a rész elsősorban elmélyíti a képzés anyagának beépítését. Az előnye továbbá, hogy gyakorlás közben néhány új praktikus kérdés merülhet fel, ill. tovább tisztulhat az anyag.


Ha van rá módod - pl. nem egy távoli országban élsz - akkor érdemes élni a lehetőséggel és csatlakozni az élő gyakorláshoz is - de a korrektség jegyében tudnod kell, hogy a Gyakorlati napon való részvétel az anyag "életre keltéséhez" már nem feltétlen szükséges.  Több dátum lesz, előre be lehet majd jelentkezni, hogy melyik alkalomra szeretnél jönni. 

AZ ONLINE KÉPZÉSEINKRŐL MONDTÁK: 

...természetesen minden a BGA-ra jellemző érthető, lényeglátó, követhető és a gyakorlatot azonnal értelmező módon. 

Ezeket egy kizárólag online képzésünk után mondtátok
- most viszont bónuszként ha szeretnéd, élőben is találkozunk: 

Mozgásneurológia 5

Mivel leszel gazdagabb a képzés után:  

  1. 1
    Legfőképp azért tartottam fontosnak összeálltani ezt a képzést, mert úgy gondolom, hogy aki ezt a tudásanyagot birtokolja, az sokkal messzebbre és mélyebbre lát, mint a szakma legtöbb képviselője - és erre rálátásra ma nagy szükség van.
  2. 2
    Másrészt tudom, hogy borzalmasan nehéz érhető, követhető és beépíthető formában anyagot találni erről a területről - ezért "sportot csináltam" belőle, hogy midnent úgy adjak át, hogy akár 12 éves unokaöcsém is simán követni tudja a programot.  ( nagyon okos gyerek, de 12 évesen nincs sok előképzettsége ezen a téren 🙂  Igy azt merem mondani, hogy ez a képzés éveket spórolhat meg az ember szakmai útján. )
  3. 3
    A harmadik nagy előny szerintem az, hogy a ma ránk zúduló információ és reklámtömegből sokkal könnyebb lesz kiszűrni, hogy egy adott módszer hogyan és milyen úton működik - ill. bármivel is jobban működik-e a placébónál. ( melynek hátteréről szintén sokat tanulunk majd ) 
Mozgásneurológia 6

Miért pont most?

Ez a terület fontos, így az ember hiányt szenved, ha kimarad a szakmai útjából, ezért valamikor érdemes rászánni az időt. Egy percig nem ígérem, hogy nem lesz melósabb vele az év vége, de így egy olyan dologgal töltjük az utolsó két hónapot, ami élethosszig tartó értéket ad - neked is, és a vendégeidnek is. 

Most a képzéshez jár egy bónusz "élő nap" - ez később nem lesz + október 8-ig jelentkezve 20.000 Ft-ot
megspórolsz! 

Paraméterek:

A jelentkezés módja: 

Az alapképzésről már ismerjük egymást, így erre a képzésre jelentkezni a részvételi díj elutalásával tudsz
az alábbi adatokkal:   .


Gerincszerviz Kft.
11713177-20001560

OTP BANK
64.470 Ft.
megjegyzés: az emailcímed. 
 

A jelentkezésed az utalással rögzítjük. 


Ha jelentkezel akkor kérem olvasd el figyelmesen 
- majd végezd el az alábbiakat!!! 


Az utalás után egyetlen teendőd lesz - de ezt kérem rögtön utána csináld meg: 


Kérem rögtön az utalás után küldj egy emailt az info@porckorong.hu-ra a következő adatokkal: 
- neved ( ahogy az oklevélen szeretnéd, hogy szerepeljen) 
- pontos számlázási címed ( ha vállalkozó vagy, akkor az adószámot is tüntesd fel! ) 
- és az emailcímed, ahová a felhasználói fiókot aktiváljuk.

GYÍK:

Jelentkezhetek-e ha nem végeztem a BGA valamelyik alapképzésén?

Fogom tudni használni a zárt oldalt? 

Hasznos lesz ez az óráimon is, vagy ez egy ilyen "elméleti" képzés.

Tényleg nagyon izgalmas, de érteni fogom én ezt? 

Mi lesz a gyakorlati nappal, ha kitör egy 4. hullám.

Meddig érhető el a program? 


>