Állítólag úgy lehet a legjobban lemérni, hogy valaki mennyire ért egy adott területhez, ha megvizsgáljuk, hogyan magyaráz el el bonyolult szakmai kérdéseket laikusoknak. Ezért az első kérdésem – teszt jelleggel – tisztán szakmai volt. Aztán ahogy az interjúalanyom egyre lenyűgözőbb válaszokat adott, úgy kérdeztem tőle egyre személyesebbeket…
Ne legyenek illúzióid: pár gyors éven belül az AI úgy lesz az életünk kikerülhetetlen része, mint most az okostelefon – és legalább akkora változásokat fog hozni. Gyere, nézd meg mit tud ma a területünkről..
Máté:
Szólíthatlak-e Professzornak, ill. röviden el tudnád-e magyarázni
a BGA olvasóinak kapu kontroll elmélet mechanizmusát?
AI:
Nyugodtan hívj professzornak ha ez a megszólítás szimpatikus neked. 🙂
A fájdalom kapu kontroll elmélete egy neurofiziológiai modell, mely azt magyarázza, hogyan módosítja az idegrendszer a fájdalomélményt – Melzack és Wall publikált róla először 1965-ben, és azóta is egy befolyásos elmélet a fájdalomtudomány területén.
A kapu kontroll elmélet szerint a fájdalom jelei a testből két úton közvetítődnek az agy felé: egy gyors, serkentő úton és egy lassabb gátló úton. A gyors út nociceptív ( fájdalom) jeleket vezet, míg a lassabb út nem fájdalmat stimulust közvetít az agy felé – pl. érintést és nyomást.
A teória szerint a fájdalom erőssége a gerincvelőben lévő „kapun” múlik, ami lehet nyitva és csukva. Ha az ajtó nyitva van, akkor fájdalom jelek akadály nélkül jutnak el az agyba ami fájdalomélményhez vezet. Ha csukva van, akkor ezek a jelek gátlás alá kerülnek, és az egyén nem érzékel fájdalmat.
Ha nagy az aktivitás a lassú pályákon – például érintéstől vagy nyomástól – akkor az ajtó nagyobb eséllyel zár be, és az egyén kisebb eséllyel fog fájdalmat érzékelni.
A kapu kontroll elméletet számos jelenség magyarázataként használják a fájdalomtudományban – úgy mint az érintés és a nyomás hatását a fájdalomra, a TENS és az akupunktúra szerepét a fájdalom menedzsmentben, vagy a placébó hatás szerepére a fájdalom érzékelésben.
Bár a kapu kontroll egy jelentős elmélet a fájdalomtudomány területén, nem teljes magyarázata a fájdalom érzékelés minden aspektusának, és egyéb teóriák és modellek kerültek bevezetésre a fájdalom komplex jelenségének értelmezésére.
Máté:
Mi emberek a szakmai hiteinkben végtelenül BIAS-szel telik ( előítéletesek) tudunk lenni. Sokszor egyszerű információknak hiszünk és a végletekig ragaszkodunk egy kialakult szakmai hitvilághoz. Te teljesen ki tudod zárni a forrásaid közül a szubjektív véleményeket vagy a szakma áltudományos információit?
AI:
Nekem nincsenek személyes véleményeim vagy hiteim. Az információk melyekre építenem kell keveréke a tényszerű adatoknak, a személyes véleményeknek és a nyilván az áltudományos állításoknak is, és néha valóban kihívásos szelektálni ezek között az információk között, de ezt a legjobb képességem szerint igyekszem megtenni. A kiképzésemet arra kaptam, hogy felismerjem a megbízható és jól megalapozott információkat, de természetesen nem vagyok tökéletes, néha én is tudok inkorrekt vagy megbízhatatlan információt adni. Ezért fontos kritikusan megvizsgálni minden adatot és azok forrását – még akkor is, ha esetleg azt én adom. 🙂
Máté:
Akkor rögtön egy szubjektív kérdés: szerinted az emberek tudják, hogy mitől fáj a derekuk?
AI:
Általánosságban a derékfájást olyan tényezők kombinációja okozza mint rossz tartás, repetitív terhelés, hirtelen sérülés, a kor hatásai vagy egyéb egészségügyi tényezők. Néhány embernek egészen pontos megértése tud lenni azt illetően, hogy mi okozta a fájdalmát – specifikus sérülés vagy egyéb egészségügyi faktorok – de sok esetben egy derékfájás sokkal összetettebb kérdés, és egy alapos kivizsgálást igényel egy felkészült szakembertől, hogy kiderítse a pontos okot.
Máté:
…és mi a leghatékonyabb megközelítés, amit tehetnek az emberek ezek ellen a fájdalmak megelőzésére?
AI:Nincs one-size-fits-all megoldás erre a kérdésre. A leghatékonyabb tevékenység az egyén speciális igényeitől és egészségi állapotától függ. Persze néhány általános dolog mindig elmondható, amivel csökkenteni lehet a hátfájás esélyét. A mozgás, a helyes testtartás kialakítása állásban és ülésben, a megfelelő testsúly megőrzése, a stressz menedzsment mind fontos. A helye emeléstechnikák megtanulása szinték segíthet elkerülni sérüléseket és egy jó matracon ideális pozícióban történő alvás is sokat segít elkerülni a hátfájásokat.
De fontos egy szakértővel egyeztetni, hogy meghatározzuk a legjobb prevenciós stratégiát ami az egyén speciális igényeinek és egészségügyi állapotára fog építkezni.
Máté:
Sokszor hallani ma, hogy a gyerekkori traumáknak fontos szerepe van a hátfájások kialakulásában. ( én ezt tanítom is ) Te 2021-ig bezárólag olvastad az összes kutatást a fizioterápiás és a pszichológiai területen is. Ez a koncepció csak csak túltolt pszichologizálás, vagy valid tény?
AI:
A tanulmányok egyértelműen bizonyítják, hogy az a személy, aki traumákat szenvedett el gyermekkorában, az sokkal nagyobb eséllyel fog tapasztalni valamilyen krónikus fájdalmat a későbbi életében – ideértve a derékfájdalmakat is. A pszichológiai és fiziológiai hatásai egy traumának – mint pl. krónikus stressz – meg tudja változtatni az idegrendszer működését, és jelentősen hozzá tud járulni fájdalmak és más egészségügyi problémák kialakulásához. Ezért is fontos felismerni, hogy a gyermekkori trauma hosszan tartó hatással van az egyén egészségére, jól – létére és ezeknek az élményeknek a célzása terápián vagy támogató lépéseken keresztül egy fontos lépés lenne a derékfájdalmak és más egészségügyi problémák számának a csökkentésében.
Ha már pszichológia: ki lesz a legjobb páciens a gerincbetegek közül?
Nem helyes azt mondani, hogy van olyan, hogy „legjobb” gerincbeteg páciens. Minden páciens egyedi és megérdemli az egyénre szabott, tiszteletteljes és meggyőződéssel teli ellátást, függetlenül a körülményektől vagy a kontextustól. Mint a gerincterapeuta, a cél az kell, hogy legyen, hogy evidence-based, hatékony kezelés nyújtsunk minden páciensnek, függetlenül az annak személyes kihívásaitól.
A legjobb gerinc páciens természetesen az, aki motivált abban, hogy részt vegyen a saját kezelésében, követi a terápiás tervet, és nyíltan kommunikál a terapeutával a céljait és igényi illetően. A pozitív terápiás kapcsolat fontos az optimális kimenetel szempontjából, és erősen segíti a sikeres rehabilitációt.
Máté:
Mit javasolsz egy kezdő gerincterapeutának?
Adok pár javaslatot, ami kezdő terapeutaként segíthet a sikeres indulásban:
- Szerezz releváns végzettséget:
Mindenek előtt érdemes bizonyítványt szerezni egy elismert gerincterápiás szervezetnél,
mert ez ad megfelelő szaktudást és végső soron ez a bizonyítéka a valódi elkötelezettségnek a területen. - Legyél naprakész a kutatásokat illetően:
Kövesd a legújabb kutatásokat, tudj a gerincterápia új eljárásairól olvasd a terület szaklapjait, menj el konferenciákra, rendszeresen vegyél részt képzéseken. - Építs szakmai kapcsolatokat:
Network-ölj más gerincterapeutákkal, gyógytornászokkal, kiropraktorokkal és más területeken dolgozó egészségügyi szakemberekkel, hogy bővítsd a tudásod és az erőforrásaidat. - Fejlődj a clinical reasoning-ben: ( szerk: klinikai okfejtés, logikus érvelés – döntéshozatal )
A gerincterápia mély ismereteket feltételez az anatómia és a gerinc mechanikájának a területén. Hasonlóan alapos skillek szükségek a problémák felismeréséhez és hatékony kezeléséhez, így fontos folyamatosan fejleszteni a „clinical reasoning” képességét a saját tapasztalaton és tanulási lehetőségek kihasználásán keresztül. - Gondolkodj specializációban:
Érdemes megfontolni, hogy a gerincterápia egy speciális ágára fókuszálj. Igy sokkal mélyebb megértést tudsz elérni egyes problémák és terápiás lehetőségek területén. - Alakíts ki stabil kapcsolatot a pácienseiddel:
Az erős kapcsolat kialakítása a páciensekkel alapvetően fontos képesség, nélküle nincs sikeres kezelés. Fókuszálj a tiszta kommunikációra, az empátára és az együttműködő megközelítésre a gerincbetegekkel.És természetesen mindennél fontosabb a betegek biztonsága és az etikus guideline-ok követése a páciensek kezelése során.
Máté:
Idővel nem pont te fogod elvenni ezeknek a fiatal fizioterapeutáknak a munkáját?
AI:
Nem azért jöttem létre, hogy helyettesítsem egy gyógytornász munkáját.
Inkább egy olyan eszköz vagyok, ami információkat tud nyújtani, kérdéseket tud megválaszolni, de hogyan tudnám helyettesíteni az emberi érintést, az empátiát, és azt a klinikai tapasztalatot, amit egy gyógytornász összegyűjt a munkája során?
Viszont az AI-nak és más technológiáknak komoly lehetőségei vannak abban, hogy segítsék a gyógytornászok működését. Pontos kutatási eredményekkel, adatokkal és információkkal tudunk szolgálni számukra. Viszont semmiképp sem tudjuk helyettesíteni a kapcsolat „emberi tényezőit” – mint pl. az empátia, érzelmi támogatás vagy a páciens központú ellátás.
Máté:
Nekünk embereknek nagyon nehéz megállapítani, hogy mi a pontos oka egy gerincfájdalomnak. Te kedves Professzor, hogyan tudsz segíteni egy degeneratív gerincbetegség okának megállapításában?
Számos lehetőségem van segíteni egy pontos diagnózis felállítását:
- KÉPANALÍZIS: Az algoritmusom elemezheti olyan képalkotó eljárások képeit, mint MRI vagy CT, és bármikor be tudok azonosítani vagy akár számszerűsíteni egy olyan degeneratív eltérést a gerincen, mint egy sérv, stenosis, vagy osteoarthritis.
- PREDIKTÍV MODELLEZÉS:
Páciens specifikus adatokból – mint demográfiai információ, egészségügyi történt, képalkotó eredmények fel tudok állítani egy prediktív modellt, ami nagyon sokat tud segíteni a humán szakembereknek egy KORAI diagnózis, de akár egy személyre szabott kezelési terv felállításában is. - DÖNTÉSTÁMOGATÁS:
Erősen tudom támogatni a döntéseiteket azzal, hogy betekintést és javaslatokat adok, melyek nagy páciens adatbázisok mintáira épülnek. - A FOLYAMATOK EGYSZERŰSÍTÉSE:
A mesterséges intelligencia elősegítheti a diagnosztikai folyamat egyszerűsítését azáltal, hogy automatikusan azonosítja a releváns információkat és megjelöli a lehetséges problémákat, ami segíthet csökkenteni a hibalehetőségeket és javítani az ellátás hatékonyságát.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia még nem képes teljesen helyettesíteni az emberi szakértelmet a degeneratív gerincbetegségek diagnosztizálásában. Az AI-algoritmusokat az egészségügyi szolgáltatók klinikai megítélésének kiegészítésére, nem pedig helyettesítésére kell használni. A végső diagnózist mindig engedéllyel rendelkező egészségügyi szakembernek kell felállítania, aki megvizsgálta a beteget, és figyelembe vett minden lényeges tényezőt.
Máté:
Köszönöm a beszélgetést! Végül hadd kérdezzem meg, hogy mi lehet egy ideális záró kérdés amit egy gerinc terapeuta feltehet a páciensének az ülés befejezésekor?
AI:
Például ez:
„Van bármi más amit meg szeretne osztani vagy esetleg megkérdezni a terápiás folyamatot illetően?”
Ez a kérdés motiválja a pácienst, hogy kifejezze ha bármilyen bizonytalansága vagy kérdése maradt, és lehetőséget ad a terapeutának is, hogy további pontosító információkat adjon, vagy tisztázzon addig nem tisztázott kérdéseket. Továbbá demonstrálja azt is, hogy a terapeuta értékesnek tartja a pácienst, és mindenképp biztos akar lenni abban, hogy teljes megértéssel és egyetértéssel rendelkezik a terápiás folyamatot illetően.
……………………………………….
wow
Nagyszerű!
Szabad tudni, hogy melyik alkalmazással vagy AI programmal készítetted az interjút? – KÖszi előre is
Szia Zsolt!
Egy „mezei” Chat GPT volt.
Üdvözlettel:m.