Biztos ismerős szituk:A barátod olyan elégedett fejjel roppantja ki a nyakát, mintha ezzel egy ötcsillagos önkezelést végezne… …vagy amikor egy kamasz gyerek közvetlen melletted ropogtatja végig az összes ujjpercét valahol…Te pedig konkrétan rosszul vagy a hangjától. Aztán pár órával később Te is kellemesen megkönnyebbülsz, amikor a derekadon csinálsz valami hasonlót. 🙂 KIROPPANTÁS = ÍZÜLETI MANIPULÁCIÓSzakmai körben rengeteg
Képzeld el a szitut: egy friss anyuka elviszi a pár hónapos kisfiát mozgásfejlesztő babás foglalkozásra. Szereti a gyerekét, és ez az első kimozdulása a szülés óta. A baba az órán szoftosan repülőzni kezd… A szakember kedvesen odalép, és csupa jó szándékkal megjegyzi: „Ez nem jó jel. A repülőzés és ez az ülésforma tanulási zavarhoz is
” Kitapintottam, hogy a probléma a beteg májánál van – kezeltem és elmúlt a több éve tartó vállfájása.” Olvasom a lelkes posztban, ahol egy terapeuta egy több éves vállfájást diagnosztizált májproblémaként pusztán tapintással. A máj egyébként teljesen rendben volt az ultrahang szerint, mégis „feszültséget hordozott”, amit a terapeuta kitapintott. Ezután manuálisan „megkezelte”… és láss csodát, a vállfájás
Mindig könnyebb egy hullámhosszra kerülni valakivel, ha közös a háttér, és úgy tűnik, a karatések között ez különösen igaz. Sárai Dávid meghívott a Hobbizom podcastba, ahol egy nagyot szakmáztunk. A fő témánk a gerincterápia és a mozgás volt, amelynek kapcsán számos érdekes kérdésről beszélgettünk.A beszélgetés során az alábbi dolgokat érintettükA gyerekkori élmények hatása a gerincfájdalmakraMiért
Page [tcb_pagination_current_page] of [tcb_pagination_total_pages]